Kezdőlap
2000. évi XLII. törvény Nyomtatás E-mail
2000. évi XLII. törvény

a vízi közlekedésről1

Az Országgyűlés a környezetkímélő és energiatakarékos vízi közlekedés fejlődése, a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében, továbbá a hajózási tevékenységnek az egységesülő nemzetközi közlekedési rendszerbe illesztése, a nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítése céljából, a vízi közlekedés állami és önkormányzati feladatairól, a tevékenység folytatásának személyi és tárgyi feltételeiről, valamint a vízi közlekedés igazgatásáról az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén:

a) folytatott hajózási tevékenységre, az azt szolgáló vagy annak folytatását befolyásoló, a mederben és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a vízi utakra és kikötőkre,

b) hajózási tevékenység folytatásában részt vevő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre

terjed ki.

(2) Az ország határain kívül magyar lobogó alatt, illetve az ország területén nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Az állam feladatai

2. § (1) Az állam feladata

a) a hajózás, a kikötők és a vízi utak fejlesztésére vonatkozó - az épített és a természetes környezet védelmére figyelemmel kialakított, az ország kiegyensúlyozott fejlődésének igényeivel összehangolt - koncepciók jóváhagyása;

b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának szervezése;

c) a hajózással, a kikötőkkel és a vízi utakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása;

d) nemzetközi kapcsolatokban a hajózással összefüggő nemzeti érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

e) a vízi közlekedés ágazati irányításához szükséges adatgyűjtés elrendelése;

f) a hajózási, vízi úti és kikötői operatív információs rendszer kiépítése és működtetése;

g) a hajózás - nemzetközi követelményeknek megfelelő - rendjének meghatározása;

h) az állami tulajdonban lévő felszíni vizeken és vízi létesítményeken (mesterséges vízi út) (a továbbiakban együtt: állami tulajdonú hajózható vizek) a vízi út - nemzetközi kötelezettségekre is tekintettel történő - fenntartása, fejlesztése, továbbá az állami tulajdonú hajózható vizeken szükségkikötők létesítése, működtetése;

i) az országos közforgalmú kikötők és a határkikötők rendeltetésszerű működéséhez és fejlesztéséhez szükséges közúti és vasúti összeköttetések feltételeinek biztosítása;

j) a közforgalmú kikötők fejlesztéséhez kapcsolódó támogatási rendszer meghatározása;

k) a honvédelmi és a polgári védelmi feladatok során igénybe vehető úszólétesítmények körének meghatározása, rendelkezésre állásuk biztosítása;

l) a belvízi és a tengerhajózási szakemberek - nemzetközi képesítési követelményeknek is megfelelő - iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzési és továbbképzési feltételeinek meghatározása;

m) a hajózással kapcsolatos egészségügyi követelmények megállapítása;

n) a hajózással kapcsolatos munkabiztonsági követelmények megállapítása;

o) a hajózással kapcsolatos környezet- és természetvédelmi követelmények megállapítása;

p) a vízi közlekedés baleset-megelőzéssel összefüggő feladatainak ellátása.

(2) Az (1) bekezdésnek

a) az a) és az e) pontjaiban rögzített feladatokat a Kormány,

b) az f) és a h) pontjaiban rögzített feladatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: a miniszter),

c) a b) pontjában rögzített feladatot a miniszter a pénzügyminiszterrel és a gazdasági miniszterrel együttesen,

d) a c) pontjában megállapított feladatot - feladatkörében - a miniszter, a belügyminiszter, a külügyminiszter és az egészségügyi miniszter,

e) a d) pontjában rögzített feladatot a miniszter a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben,

f) a g) pontjában rögzített feladatot a miniszter a gazdasági miniszterrel együttesen,

g) az i) pontjában rögzített feladatot a miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a gazdasági miniszterrel és pénzügyminiszterrel, a határkikötők tekintetében a belügyminiszterrel is együttesen,

h) a j) pontjában rögzített feladatot a miniszter a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a gazdasági miniszterrel és pénzügyminiszterrel együttesen,

i) a k) pontjában rögzített feladatot a honvédelmi miniszter a belügyminiszterrel együttesen, a miniszterrel és a gazdasági miniszterrel egyetértésben,

j) az l) pontjában rögzített feladatot a miniszter az oktatási miniszterrel egyetértésben,

k) az m) pontjában rögzített feladatot a miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben,

l) az n) pontjában rögzített feladatot a szociális és családügyi miniszter a miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben,

m) az o) pontjában rögzített feladatot a környezetvédelmi miniszter a miniszterrel egyetértésben,

n) a p) pontjában rögzített feladatot a miniszter a belügyminiszterrel együttesen

látja el.

Az önkormányzatok feladatai

3. § (1) A települési önkormányzatok feladata

a) a helyi közszolgáltatást megvalósító komp- és révközlekedés - önkormányzati hatáskörbe tartozó - működőképességének és fejlesztésének biztosítása,

b) a rendezési tervek készítésénél és elfogadásánál a létesítendő kikötő működtetéséhez szükséges és megfelelő parti terület kijelölése, az igénybevétel feltételeinek tervezhető módon, hosszú távra történő meghatározása, a megyei területfejlesztési tanács - a fővárosban a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács - bevonásával.

(2) Személyforgalomban menetrend szerinti helyi közszolgáltatást végző hajózási engedélyes részére az érintett települési önkormányzat működési támogatást nyújthat, amellyel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szerződésben kell rögzíteni.

A hajózás igazgatása

4. § (1) A hajózással, a vízi utakkal és a kikötőkkel összefüggő állami feladatok körében az igazgatási tevékenységet, a 2. § (2) bekezdésében megjelölt munkamegosztásra is figyelemmel, a miniszter - a (4) bekezdésben, továbbá az 5-6. §-okban megállapított kivétellel - az egységes közlekedési igazgatási szervezet, valamint a vízügyi igazgatási szervezet útján végzi.

(2) Az egységes közlekedési igazgatási szervezeten belül működő hajózási igazgatási szervezet részei a miniszter által irányított ágazati minisztérium, továbbá a hajózással összefüggő igazgatási feladatok ellátására létrehozott központi és területi szervek (a továbbiakban együtt: hajózási hatóságok).

(3) A hajózási hatóság eljárásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.

(4) Az ország határain kívül a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője első fokú hajózási hatósági jogkörben jár el a képesítő okmányok, a szolgálati könyvek ideiglenes pótlása, meghosszabbítása, valamint - a külön jogszabályban meghatározott hajózási hatóság felkérésére - a hajóokmányok érvényességi idejének ideiglenes meghosszabbítása tekintetében. Ellátja továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott, hajózással kapcsolatos egyéb konzuli feladatokat.

5. § A hajózással kapcsolatos rendőrhatósági és határrendészeti tevékenységet a belügyminiszter - a rendőrség vízi rendészeti feladatokat ellátó szervei és a Határőrség útján - külön jogszabályban foglaltak alapján látja el.

6. § A hajózás egészségügyi és közegészségügyi-járványügyi hatósági felügyeletét az egészségügyi miniszter - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat útján - külön jogszabályban foglaltak alapján látja el.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY

I. Fejezet

AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY NYILVÁNTARTÁSA

7. § (1) Az úszólétesítményt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvántartásba kell venni.

(2) Nem kell nyilvántartásba venni:

a) csónakot a révcsónak kivételével,

b) a nem gépi hajtású vízi sporteszközt,

c) a gépnélküli kishajót, kivéve a vitorlás kishajót,

d) a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti területű úszóművet,

e) az egyéb úszólétesítményt.

8. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményeket a hajózási hatóság az úszólétesítmény fajtájának megfelelően:

a) tengeri nagyhajó,

b) belvízi nagyhajó,

c) kishajó,

d) komp,

e) úszómunkagép,

f) úszómű

lajstromban tartja nyilván.

(2) A motoros vízi sporteszközt a hajózási hatóság a kishajók lajstromában tartja nyilván.

(3) A révhajót és révcsónakot a hajózási hatóság a kompok lajstromában tartja nyilván.

(4) A lajstromozási eljárást az köteles megindítani, aki ezáltal - a 14. §-ban meghatározottak kivételével - a tulajdonjog megszerzésére jogosulttá válik. Amennyiben az eljárás megindítására jogosult a nyilvántartásba vételi eljárást az úszólétesítmény birtokba vételét követő 15 napon belül nem indítja meg, az eljárást a hajózási hatóság - a mulasztásról történt tudomásszerzését követően - hivatalból indítja meg.

9. § (1) Az úszólétesítményt a lajstromból törölni kell, ha

a) üzemeltetését végleg megszüntetik,

b) üzemeltetésre végleg alkalmatlanná vált,

c) elpusztult,

d) több mint egy éve eltűnt,

e) a törlést e törvény elrendeli [12. § (3) bekezdés], vagy azt az úszólétesítmény tulajdonosa egyéb okból kéri.

(2) A törlési eljárást az úszólétesítmény tulajdonosa kezdeményezi. Amennyiben a tulajdonos az eljárást az annak alapjául szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül nem kezdeményezi, az eljárást a hajózási hatóság - a mulasztásról történt tudomásszerzését követően - hivatalból indítja meg.

(3) A lajstromból törölni kívánt úszólétesítmény hajóokmányainak eredeti példányát az úszólétesítmény tulajdonosa legkésőbb a jogerős törlési határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az eljárást lefolytató hajózási hatóságnak átadni.

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges