Kezdőlap
72/1996. (V. 22.) Korm. Rendelet Nyomtatás E-mail
 

 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet


  a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról


A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a vízügyi igazgatási szervek, valamint a helyi önkormányzatok jegyzõinek vízgazdálkodási hatósági hatáskörérõl és a hatósági jogkör gyakorlásáról a következõket rendeli el:


  I.


  A hatósági jogkörben eljáró szervek


1. § (1) [1]A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint e rendeletben meghatározott, a vízgazdálkodással összefüggõ vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört

a) a vízügyi igazgatási szervek (a továbbiakban: vízügyi hatóság),

b) a helyi önkormányzatok jegyzõi

  gyakorolják.

(2) Vízügyi hatósági jogkörben elsõ fokon - ha a jogszabály eltérõen nem rendelkezik - a vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló kormányrendelet szerinti illetékes vízügyi igazgatóság, másodfokon az Országos Vízügyi Fõigazgatóság jár el.

(3) [2]A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört - a 25. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - elsõ fokon a települési önkormányzat jegyzõje, másodfokon a (4) bekezdés szerinti kivétellel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felettes szerv gyakorolja.

(4) Az Országos Vízügyi Fõigazgatóság gyakorolja másodfokon a hatósági jogkört a 25. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásban.


  II.


  Az engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések


  Az elvi vízjogi engedély


2. § (1) A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelõzõen elvi vízjogi engedély kérhetõ, amely az építtetõ által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános mûszaki megoldási lehetõségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetõleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

(2) Elvi vízjogi engedély az építtetõ (tulajdonos) részére adható, de azt annak megbízásából a tervezõ is kérheti. A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket kell csatolni.

(3) A kérelem elbírálása során vizsgálni és a határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános mûszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;

b) a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélsõ értékek meghatározásával a kivehetõ (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minõségének határértékeit;

c) a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit;

d) azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezõvé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.

(4) Az elvi vízjogi engedély a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél - ha a döntés alapját képezõ körülmények és a jogszabályok idõközben nem változtak - az érvényességi idõtartamon belül köti azon vízgazdálkodási elõírások és feltételek tekintetében, amelyekrõl az elvi vízjogi engedélyben állást foglalt, illetõleg határozatot hozott.

(5) Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetõleg a befogadóba elvezethetõ víz mennyiségét és minõségét - az engedély érvényességi idõtartamán belül - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a késõbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.

(6) Az elvi vízjogi engedély az abban meghatározott vízimunka vagy vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyének jogerõre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi vízjogi engedélyt tartalmazó határozat jogerõre emelkedésétõl számított 1 évig érvényes, amely egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok.

(7) Ha az építtetõ az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, az erre irányuló döntését 15 napon belül köteles bejelenteni a vízügyi hatóságnak. Ennek elmulasztása esetén megszûnik a (4) és (5) bekezdésben meghatározott - a vízügyi hatóságot terhelõ - kötelezettség.


  A vízjogi engedélyek


3. § (1) A vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi létesítési engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtetõ (tulajdonos) köteles megszerezni. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket - ideértve az engedélyezési terveket (tervdokumentációt) - kell csatolni.

(2) Ha a vízjogi engedély tárgyát képezõ vízilétesítménnyel, vízimunkával érintett ingatlan nem az építtetõ tulajdona, az engedély, amennyiben a kérelem teljesítésének egyéb feltételei fennállnak, csak az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával, az ingatlanhasználat jogcímére, a tervezett vízilétesítmény építtetõje és a földtulajdonos között létrejött - a létesítmény tulajdonjogát is megjelölõ - írásbeli megállapodásra figyelemmel adható ki. [3]

(3) [4]Nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, ha a közcélú vízilétesítmény elhelyezéséhez a vízügyi hatóság külön jogszabály, valamint e rendelet 6. § (1) bekezdése szerint vízvezetési szolgalmat alapított.

(4) A kérelem elbírálása során a csatolt mellékletek, különösen az engedélyezési tervdokumentáció alapján vizsgálni kell azt, hogy a tervezett vízimunka, vízilétesítmény - tekintettel az annak gyakorlásával, illetve elhelyezésével érintett és vízgazdálkodási szempontból összefüggõ térségre - mennyiben felel meg a vízjogi engedély megadására vonatkozó, a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek, továbbá az eljárásban közremûködõ szakhatóságok állásfoglalásának. [5]

(5) Vízkészlet hasznosítására vízjogi létesítési engedély csak akkor adható, ha ezzel egyidejûleg a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz, továbbá a csapadékvíz összegyûjtésérõl, elvezetésérõl, kezelésérõl és a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ elhelyezésérõl is gondoskodtak, illetve az erre vonatkozó mûszaki megoldás a kérelem és a kiadott létesítési engedély részét képezi, továbbá, ha a kérelemben foglaltak kielégítik a külön jogszabály szerinti igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékekre vonatkozó elõírásokat. [6]

(6) A vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

(7) A létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel - az abban meghatározott ideig érvényes. Az érvényességi idõ az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.

(8) [7]A (6) bekezdés szerint meghatározott jog gyakorlásához fûzõdõ kötelezettségek teljesítése körében, az engedélyezett létesítmény céljára és vízgazdálkodási, környezetvédelmi rendeltetésére figyelemmel a vízügyi hatóság a létesítési engedélyben rendelkezik a próbaüzemeltetésrõl.

(9) Próbaüzemeltetést kell végezni

a) a közmûves vízellátást szolgáló vízkezelõ létesítményeknél, továbbá

b) a közmûves szennyvíztisztítást, valamint az egyesített vagy elválasztó rendszerû szennyvízelvezetést biztosító létesítményeknél, mûveknél, berendezéseknél, ideértve a szennyvíztelepen belüli szennyvíziszap elhelyezést is,

c)   az a) és b) pontban meghatározott létesítményeken túl minden olyan egyéb esetben, amikor a mûtárgy, berendezés vagy komplex létesítmény rendeltetésszerû - a jogszabályoknak és a hatósági elõírásoknak megfelelõ - használhatósága, üzemeltetése, próbaüzem nélkül nem állapítható meg.

(10) Próbaüzemeltetést lehet végezni - a (9) bekezdésben érintett esetek mellett -, ha azt a vízügyi hatóság kérelemre engedélyezte.

(11) A próbaüzemeltetés idõtartamát - amely nem hosszabbítható meg - a kötelezõ szabványokra, illetve a rendeltetésszerû használhatóság megállapításához szükséges adatokra, egyéb mûszaki szempontokra, szakhatósági állásfoglalásokra figyelemmel kell meghatározni.

(12) [8]A vízügyi hatóság engedélye szükséges a szennyvízelvezetõ és -tisztító mûbe (víziközmûbe) történõ önálló bekötés esetén a szennyvíz elõtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, továbbá a vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhetõ a létesítmény tervezését megelõzõen.

(13) [9]A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérõen végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelõ alkalmazásával kell eljárni.


4. § (1) Vízimunkát végezni, vízilétesítményt építeni az építtetõ (tulajdonos) bejelentése és a vízügyi hatóság hozzájárulása alapján, akkor lehet, ha az

a) a külön jogszabályokban [10]meghatározott víziközmûvek elosztóhálózatának olyan bõvítésére irányul, amely nem érinti a víziközmû vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását, vagy

b) mezõgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelõ vízilétesítménybõl történõ vízhasználat gyakorlását szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentéshez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez egyébként szükséges és külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.

(3) Ha a bejelentésre a vízügyi hatóság az érdemi határozat (vízjogi engedély) meghozatalára egyébként irányadó és a jogszabályban megállapított határidõ alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képezõ tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtetõ kérelmére errõl a vízügyi hatóság külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

(4) Amennyiben a bejelentés alapját képezõ, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása - a kérelem elbírálására egyébként irányadó jogszabályok szerint - nem engedélyezhetõ, vagy a szakhatóság külön elõírásokat, feltételeket állapított meg, a vízügyi hatóság a határozathozatalra vonatkozó általános rendelkezések szerint érdemben határoz.


5. § (1) Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági elõírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.

(2) Ha az építtetõ (tulajdonos) és az üzemeltetõ személye nem azonos, a vízügyi hatóság az üzemeltetés jogcímét, annak személyi és tárgyi feltételeit megvizsgálhatja. A jogszabály a vízilétesítmények meghatározott körére az üzemeltetés szakmai követelményeinek és személyi feltételeinek vizsgálatát kötelezõen is meghatározhatja. [11]

(3) A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásban vizsgálni kell különösen:

a) a vízjogi létesítési engedélyben, az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak teljesítését;

b) [12]e rendeletben, valamint a létesítési engedélyben meghatározott rendelkezésekre figyelemmel a próbaüzemeltetés eredményét, illetve az erre vonatkozó adatokat;

c) víziközmûvek esetén az üzemeltetési szabályzatot és a víziközmû üzemeltetésével összefüggõ jogszabályban meghatározott egyéb követelményeket; [13]

d) a vízhasználatra külön jogszabályban meghatározott elõírások megtartására vonatkozó adatokat;

e) felszín alatti vízkészletekre települt vízilétesítmény esetén a külön jogszabályban meghatározott mûszaki dokumentációt.

(4) Az eljárás tárgyától és a létesítmény jellegétõl függõen a vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell, különösen:

a) az engedélyezett vízilétesítményrõl és a vízhasználatról, ideértve mindazokat a vízgazdálkodási, vízvédelmi adatokat, amelyek a létesítmények üzemeltetését, a vízhasználat gyakorlását jellemzik, valamint a tevékenység gyakorlása során végzendõ önellõrzés feltételeit;

b) a jogszabály alapján megállapítható üzemeltetéssel összefüggõ feltételekrõl, jogokról és kötelezettségekrõl;

c) ha a létesítési és üzemeltetési engedély jogosultjának személye nem azonos, az üzemeltetés jogcímérõl, figyelemmel a vízilétesítmény vízgazdálkodási rendeltetésére és tulajdonára;

d) az engedély érvényességi idejérõl.

(5) [14]A vízjogi üzemeltetési engedély az engedélyben meghatározott ideig érvényes. A vízügyi hatóság az engedély érvényességi idejének megállapítása során különösen a létesítmény vízgazdálkodási rendeltetését, mûszaki jellemzõit, az üzemeltetéssel összefüggõ szakhatósági állásfoglalásokban meghatározott és engedélyben elõírt egyéb feltételeket értékeli és veszi figyelembe. Az engedély érvényességi ideje e rendeletnek az engedély módosítására vonatkozó szabályai szerint kérelemre vagy hivatalból módosítható.

(6) E jogszabályban meghatározott és bejelentési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény üzemeltetésére vonatkozó kérelem esetén a 4. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az üzemeltetõnek az üzemeltetési engedélyhez egyébként szükséges, külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolnia.

(7) [15]A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági elõírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére. Ha a Vgtv.-ben meghatározott közfeladatokkal összefüggõ és külön a vízjogi engedély alapján végezhetõ vízimunka, vízhasználat vagy a vízilétesítmény üzemeltetése a közérdek mértékét meghaladó, illetõleg a közfeladatok körébe nem tartozó vízimunkák elvégzését teszi szükségessé, a vízjogi engedélyben meghatározott jog csak az ezzel összefüggõ külön jogszabályban meghatározott megállapodás (szerzõdés) szerint gyakorolható.

(8) Az építtetõ bejelentése, illetve a vízügyi hatóság hozzájárulása alapján megépített vízilétesítmények használatbavételéhez és üzemeltetéséhez a (7) bekezdésben meghatározott jogok és kötelezettségek kapcsolódnak.

(9) [16]Az üzemeltetésre jogosító, érvényes vízjogi engedélyeket e rendeletben meghatározott gyakoriságú felügyeleti ellenõrzés során, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétõl függõen az engedély hivatalból módosítható vagy visszavonható e rendelet 12. és 14. §-a szerint.


  A vízi szolgalmakra vonatkozó rendelkezések


  Vízvezetési szolgalom


6. § (1) Amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a Vgtv. szerint közcélúnak minõsülõ vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthetõ, a szolgalom alapításáról, a vízügyi hatóság a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz.

(2) Saját célt szolgáló, vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízilétesítmény megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges vízvezetési szolgalom alapítására a polgári jog szabályai irányadók.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben érintett vízvezetési szolgalommal összefüggõ, a jogosultat, valamint a tûrésre kötelezettet megilletõ jogokat és terhelõ kötelezettségeket az alapul szolgáló jogviszony határozza meg azzal, hogy a jogosult a vízjogi engedélyben rögzített tevékenységet a szolgalommal érintett ingatlan tulajdonosának (használójának) érdekeit, az ingatlan használati módját figyelembe véve gyakorolhatja.

(4) A vízvezetési szolgalom alapítására irányuló - jogszabályban meghatározott tartalmú - kérelmet a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban kell a vízügyi hatósághoz benyújtani. A kérelem a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz szükséges mellékletek részét képezi.

(5) A szolgalom alapítására irányuló eljárásban meg kell határozni és a határozatban - az ingatlan-nyilvántartási adatokra is figyelemmel - rögzíteni kell, különösen:

a) a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggõ használati korlátozások tartalmát, ideértve az ingatlannak a korlátozással érintett részét a helyszínrajzra történõ utalással;

b) a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintõ, a létesítéssel és a használattal összefüggõ egyéb jogokat és kötelezettségeket.

(6) Az építtetõ (vízjogi engedélyes) és a létesítmény elhelyezésével érintett ingatlan tulajdonosa között létrejött megállapodáson alapuló vízvezetési szolgalom esetén a felek szerzõdésének az (5) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell. A megállapodás (szerzõdés) a vízügyi hatóság jóváhagyásával jön létre. Errõl a vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell.


  Vízhasználati szolgalom


7. § (1) Vízjogi engedély alapján üzemeltetett vízilétesítményhez történõ csatlakozás engedélyezése esetén a csatlakozó - eltérõ megállapodás hiányában - a vízhasználattal kapcsolatos érdekeltsége arányában köteles:

a) a vízilétesítmény csatlakozáskori értékének reá esõ részét a létesítmény tulajdonosának megtéríteni;

b) a vízilétesítmény fenntartási és üzemeltetési költségeit a csatlakozás idõpontjától kezdõdõen viselni;

c) a csatlakozással kapcsolatban felmerült munkák elvégzésérõl saját költségén gondoskodni.

(2) A csatlakozás iránti kérelem elbírálása során vizsgálni kell különösen és az engedélyben meg kell határozni a csatlakozás módját (mûszaki megoldását), továbbá a létesítmény közös használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, ideértve az érdekeltségi arányokat és az ebbõl eredõ költségek viselésére vonatkozó - a felek megállapodásán alapuló, vagy ennek hiányában az (1) bekezdés alapján megállapítható - feltételeket.

(3) Vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, az (1) bekezdésben nem érintett közös vízhasználatokra a vízhasználati szolgalom szabályait kell megfelelõen alkalmazni.


8. § (1) Ha a vízilétesítmény elhelyezéséhez szolgalmat alapítottak - különösen a létesítési engedély jogosítottjának és a késõbbi üzemeltetõ személyének eltérése esetén - a szolgalom gyakorlásával járó, az üzemeltetéssel összefüggõ jogokról és kötelezettségekrõl az üzemeltetési engedélyben is rendelkezni kell.

(2) A vízvezetési szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szûnhet meg.

(3) A vízjogi engedély módosítása során a vízvezetési szolgalom változatlan fenntartásának feltételeit is vizsgálni kell a szolgalom alapítására irányadó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával.

(4) [17]A vízvezetési, valamint vízhasználati szolgalmi jogot - külön jogszabály szerint - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5) Vízvezetési szolgalom alapításával kapcsolatos kártalanítási igény (Vgtv. 21. §) elbírálására, továbbá a vízhasználati szolgalommal összefüggõ költségviselésre e rendeletnek a kártalanításra és költségmegosztásra vonatkozó szabályai irányadók.


  A védõidom, védõterület, védõsáv kijelölésére vonatkozó rendelkezések


9. § (1) A vízkészlet, vízkivétel, illetve vízilétesítmény fokozott védelme érdekében a vízügyi hatóság védõidom vagy védõterület, illetõleg védõsáv (az utóbbi kettõ a továbbiakban: védõterület) kijelölését a külön jogszabály elõírásai alapján rendeli el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörben a vízügyi hatóság:

a) [18]távlati ivóvízellátásra kijelölt vízbázis esetén a kijelöléssel összefüggésben hivatalból, elvi vízjogi engedély esetén az engedélyes kérelmére a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során a kérelemben, illetve az engedélyben meghatározott vízilétesítmény megvalósításával, a vízjogi üzemeltetési engedélyben pedig az engedélyezett vízhasználat gyakorlásával összefüggésben határoz;

b) megfelelõ védelem és biztonság nélkül üzemeltetett vízilétesítmény és gyakorolt vízhasználat esetén az engedélyes kérelmére, vagy ennek hiányában hivatalból indított eljárás keretében határoz a védõidom, védõterület kijelölésérõl.

(3) A védõidom, védõterület kijelöléséhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket (tervdokumentációkat) kell csatolni. A kijelölésrõl és a védõterület fenntartásáról szóló vízjogi engedélyben, határozatban rendelkezni kell, különösen:

a) a kijelöléssel érintett ingatlanok használatával, a használat módjával összefüggõ és a védelem érdekében szükséges, jogszabály alapján megállapítható elõírásokról, korlátozásokról, továbbá a biztonságba helyezést szolgáló egyéb intézkedésekrõl;

b) a kijelölt védõterület fenntartásával járó feladatokról, ideértve az ehhez szükséges megfigyelõ, ellenõrzõ rendszer kiépítését és mûködtetését.

(4) [19]A védõterületen lévõ, azokat a földrészleteket, amelyeken az elrendelt vagy elrendelhetõ használati korlátozások az ingatlan rendeltetésszerû használatát kizárják vagy jelentõs mértékben akadályozzák, a védõterület kiala-kítására köteles személynek az ingatlant adásvétel útján vagy egyéb módon (így például kisajátítással) kell megszereznie. Ebben az esetben az ingatlan megvásárlását vagy kisajátítását annak tulajdonosa is kezdeményezheti.

(5) Aki a védelem alá helyezett vízkészlet hasznosítására, vízilétesítmény megépítésére jogot szerzett, a védõidom, a védõterület kijelölésébõl, fenntartásából eredõ tulajdoni-használati és egyéb korlátozásokért az érintett ingatlan(ok) tulajdonosát (használóját) az akadályoztatás (korlátozás) mértékének arányában; az építmények, növényzet stb. eltávolításáért vagy áthelyezéséért pedig az okozott károknak megfelelõen kártalanítani köteles.

(6) A védelem alá helyezett vízbázisok, illetve vízilétesítmények védõidomának, védõterületének meghatározásáról, a védõterület övezeteirõl, továbbá az érintett ingatlanok ezzel összefüggõ használatáról, a védelem érdekében szükséges használati korlátozásáról külön jogszabály rendelkezik.

(7) [20]A védõidomot, a védõterületen belül - külön jogszabály szerint meghatározott - belsõ és külsõ védõövezetet, valamint a védõsávot érintõ tulajdoni, illetve használati korlátozásokat, ideértve a telekalakítási és építési tilalmat, valamint a vízmû üzemeltetõjét megilletõ használati, szolgalmi jogot a kijelölésrõl és a fenntartásról rendelkezõ határozat alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.


  A meder és a part találkozási vonalának megállapítása


10. § (1) A felszíni vizek partvonalát - kérelemre vagy hivatalból a környezet- és természetvédelmi elõírásokra is figyelemmel - a vízügyi hatóság állapítja meg. A partvonalat, ha a terepadottságok vagy egyéb körülmények indokolják természetben is ki kell tûzni.

(2) A partvonal megállapításánál - a már állandósult partvonal kivételével - figyelemmel kell lenni különösen:

a) a mértékadó vízhozamra;

b) a közérdeket szolgáló, vízgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi célokra;

c) az ökológiai értékek védelmére;

d) a hordalék lerakódásra, a jégjárásra és a hullámverésre;

e) a parti ingatlan tulajdonosának jogszabályban meghatározott jogaira és kötelezettségeire, továbbá az elfogadott településfejlesztési tervekre.

(3) A parti ingatlan tulajdonosa az elhabolás elleni védelem, valamint az elhabolt rész vízjogi engedély alapján történõ helyreállítása során a megállapított partvonalra jogosult a szükséges munkákat elvégezni.

(4) A megállapított partvonalat a településrendezési tervek elkészítése során is figyelembe kell venni.

(5) [21]Ha a vízviszonyokba a meder feltöltésével jogellenesen beavatkoztak, a feltöltés fennmaradásáról vagy megszüntetésérõl az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során kell a partvonal módosításával vagy az eredeti partvonal fenntartásával határozni.

(6) [22]Amennyiben a partvonal nem módosítható, az eredeti állapot helyreállításához szükséges intézkedésekrõl - jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a határozatban külön rendelkezni kell.

(7) A partvonal módosítására irányuló kérelemhez - ideértve a jogellenesen megvalósított mederfeltöltés fennmaradására irányuló kérelmet is - a meder tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulását, továbbá az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges dokumentációt kell csatolni. Amennyiben a hozzájárulás hiányzik, a kérelem nem teljesíthetõ és a partvonal kizárólag hivatalból indított eljárás eredményeként módosítható.

(8) A jogellenes mederfeltöltéssel kapcsolatos ügyekben egyebekben a rendeletnek a hatósági engedély nélkül vagy arról eltérõen végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.



  A vízjogi engedély módosítása, visszavonása és a tevékenység szüneteltetése


11. § (1) A vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi elõírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben:

a) az engedélyes a vízilétesítményt át akarja alakítani, vagy az engedélyben meghatározott mûszaki megoldástól eltérõen kívánja megterveztetni, megépíteni, illetõleg üzemeltetni, továbbá a vízhasználatot az engedélytõl eltérõ módon (mértékben) kívánja gyakorolni;

b) megváltozott a tulajdonos vagy az üzemeltetõ személye;

c) megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az engedélyes köteles a vízügyi hatóságnak 30 napon belül bejelentés tenni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggõ kötelezettségek az engedélyest terhelik.

(3) A vízjogi engedélynek az (1) bekezdés alapján történõ módosításához az engedélyesnek csatolni kell mindazokat az adatokat, mûszaki terveket - a külön jogszabályok szerint szükséges egyéb hatósági engedélyeket -, amelyek az érvényes vízjogi engedélyhez képest a módosítással összefüggõ kérelmet megalapozzák.

(4) A vízjogi engedély módosításánál, visszavonásánál és a tevékenység szüneteltetésénél a vízjogi engedély kiadására vonatkozó szabályok az irányadók.


12. § A vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság a kiadásnál irányadó szempontok alapján hivatalból módosítja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak, különösen, ha a módosítást:

a) a közérdek érvényre juttatása érdekében külön jogszabályban meghatározott feltételek, közegészségügyi, környezetvédelmi, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi szempontok teszik szükségessé;

b) a rendelkezésre álló (felhasználható) vízkészlet mennyisége természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból a külön jogszabály szerint meghatározott kibocsátási, igénybevételi, valamint szennyezettségi határértékekre is figyelemmel megváltozott.


13. § (1) A vízjogi engedélyben biztosított vízhasználat az engedélyes kérelmére vagy hivatalból, akkor szüneteltethetõ, ha a jog gyakorlásának felfüggesztését idõleges - meghatározott idõpontig fennálló - körülmények indokolják.

(2) A szüneteltetésre meghatározott idõtartam elteltével a vízjogi engedélyben meghatározott jog külön intézkedés nélkül gyakorolható. A szüneteltetés leghosszabb idõtartam három év. Amennyiben azt a körülmények módosulása indokolja, kérelemre vagy hivatalból korábban is megszüntethetõ, illetõleg annak leghosszabb idõtartamáig meghosszabbítható.


14. § (1) A vízjogi engedély visszavonható, ha az engedélyes:

a) a jogszabályban foglalt, illetõleg engedélyben elõírt feltételeknek és kötelezettségeknek a vízügyi hatóság felhívása ellenére az abban megállapított határidõ alatt nem tesz eleget;

b) a vízimunka vagy a vízilétesítmény átalakítására, illetõleg a vízhasználat gyakorlásának megváltoztatására vonatkozó határozatot az abban megjelölt határidõ alatt nem teljesíti;

c) a vízilétesítmény fenntartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségét a vízügyi hatóság felhívása ellenére nem végzi el.

(2) A vízjogi engedélyt vissza kell vonni, ha alapvetõen megváltoztak azok a feltételek és körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak, így különösen:

a) a vízimunka, vízilétesítmény vagy vízhasználat károssá vált és a káros hatás annak átalakításával, illetõleg gyakorlásának megváltoztatásával nem szüntethetõ meg;

b) az engedélyes a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, a vízhasználatról, illetõleg a befogadó igénybevételérõl lemond;

c) vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, közegészségügyi érdek és az ezeket érvényesítõ külön jogszabályban meghatározott feltételek azt szükségessé teszik;

d) a felhasználható vízkészlet mennyisége és minõsége oly mértékben megváltozik, hogy az engedélyben meghatározott vízgazdálkodási cél, illetõleg feladat ellátása, az ezzel járó jogok gyakorlása az engedélyezett módon nem biztosítható;

e) az engedélyes a vízhasználatot - bár ez módjában állott - 1 éven át, öntözési célú vízhasználat esetén 3 éven át nem gyakorolta, és az engedély szüneteltetését sem kérte.


  A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérõen végzett létesítésre és üzemeltetésre vonatkozó rendelkezések


15. § (1) Vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérõen megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetõnek (tulajdonosnak) a vízügyi hatóságtól - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivétellel - fennmaradási engedélyt kell kérni.

(2) Ha az építtetõ a létesítményt a vízügyi hatóság által megállapított határidõ alatt és a hatósági elõírások betartásával megszünteti, az eredeti állapotot visszaállítja, az engedély nélkül, illetve az attól eltérõen végzett tevékenységhez kapcsolódó joghátrányok nem alkalmazhatók.

(3) A fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelõ alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel kapcsolatos eljárás annak megállapítására irányul, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka - az engedély hiányától eltekintve - mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó, a Vgtv.-ben és egyéb jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a hatósági elõírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétõl teheti függõvé.

(5) Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a Vgtv. 29. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bírság megfizetésérõl a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejûleg kell rendelkezni.


16. § (1) Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérõen megvalósított létesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethetõ meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetõt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

(2) A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság hivatalból indított eljárás keretében intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelõ legyen.


  Kártalanítás és költségmegosztás


17. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben keletkezõ, a Vgtv.-ben, valamint egyéb jogszabályban meghatározott - jogviszonyokból eredõ kártalanítás felõl - megegyezés hiányában - bíróság határoz. A kártalanítási igény elbírálása az államigazgatási eljárás lefolytatásának és a határozathozatalnak nem feltétele.

(2) Vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, fenntartásával, átalakításával és megszüntetésével összefüggõ hatósági eljárás során az engedélyezett létesítménnyel kapcsolatos - a közös használat érdekeltségi arányából következõ - költségek megosztásáról az érdekeltek megegyezésének hiányában a vízügyi hatóság határoz.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott döntés elõtt a vízügyi hatóság - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény ezzel kapcsolatos szabályaira figyelemmel - egyezség létrehozását megkíséreli.


  A vízjogi kötelezések


18. § (1) [23]A vízhasználót vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, illetõleg a jogszabályban meghatározott feladatainak kötelezettségeinek elmulasztásával káros és jogellenes állapotot idézett elõ, a jogszabály szerint szükséges követelmények érvényesítése érdekében a vízügyi hatóság - hivatalból indult eljárás keretében - kötelezi.

a) a vízjogi engedély nélkül vagy az attól eltérõen végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytõl eltérõen elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására;

b) az engedély alapján a meglevõ vízilétesítménynek az elõírásoknak megfelelõ módon történõ üzemeltetésére átalakítására vagy megszüntetésére;

c) a vízilétesítmény megépítésére, vízimunka elvégzésére;

d) a kivett víz, valamint a befogadóba juttatott használt, illetve tisztított szennyvíz mérésére;

e) vízhasználat szüneteltetésére, megszüntetésére;

f) védõidom, védõterület, védõsáv kialakítására és fenntartására;

g) [24]  a jogellenes, illetve káros állapot megszüntetésére - az a) - f) pontokban foglaltaktól függetlenül is -, ha az eljárásra más hatóság nem rendelkezik hatáskörrel és a vízviszonyokba történt beavatkozás, illetve annak megszüntetése egyébként nem jár együtt vízhasználattal vagy a vizek hasznosítására, kártételeik elhárítására irányuló vízimunka elvégzésével.

(2) Amennyiben a vízügyi hatóság eljárást az (1) bekezdés a)-g) pontjai alapján folytatja le, a vízhasználó vagy az, aki a jogellenes állapot megszüntetésére a jogszabály szerint egyébként köteles, a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására is kötelezhetõ.

(3) A (2) bekezdés szerinti terv- és adatszolgáltatást az eljáró hatóság elrendeli, ha a vízilétesítmény megépítésérõl, vízjogi engedély nélkül vagy attól eltérõen elvégzett vízimunka, üzemeltetett vízilétesítmény vagy vízhasználat fennmaradásáról, átalakításáról vagy megszüntetésérõl kell dönteni, és ehhez - jogszerû teljesítés hiányában - engedélyezési tervdokumentáció nem áll rendelkezésre.

(4) [25]Ha jogszabály alapján a 15. § (5) bekezdésének alkalmazásával lefolytatott eljárásban, fennmaradási engedély megadható, az építtetõt az engedély nélkül, illetve attól eltérõen megépített építmények értékére vonatkozó adatok közlésére kell felhívni. Az adatok közlésénél a fennmaradási engedélyre vonatkozó eljárás idõpontjában fennálló értéket kell figyelembe venni.

(5) [26]Az építtetõnek a (4) bekezdés szerinti nyilatkozata mellett az építmény értékével összefüggõ tényállást a vízügyi hatóságnak szükség esetén - szakértõ bevonásával - hivatalból kell meghatározni. A szakértõ közremûködésével felmerült költségeket minden esetben az építtetõ viseli.

(6) Az (1)-(4) bekezdésben megjelölt eljárás keretében hozott határozatnak tartalmaznia kell a káros, illetve jogellenes állapot megszüntetésének a vízgazdálkodási környezet- és természetvédelmi célokkal és követelményekkel összhangban álló, általános mûszaki megoldását, vagy a megoldás lehetõségeit. A határozat végrehajtásának a jogerõsen megállapított teljesítési határidõt követõ elsõ naptól számított három év elteltével nincs helye.

(7) A vízügyi hatóság határozatát fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, ha a végrehajtás késedelme a közérdeket súlyosan veszélyezteti, vagy a teljesítés elmaradása esetén jelentõs kárral kell számolni.

(8) [27]A vízügyi hatóság a szennyvízelvezetõ és -tisztító mû káros szennyezése esetén

a) a bebocsátót [28]megfelelõ elõtisztító berendezés hiányában vagy szakszerûtlen üzemeltetés esetén a szennyvíz elõtisztításához szükséges berendezés létesítésére vagy megfelelõ üzemeltetésére kötelezheti,

b) külön jogszabály [29]szerint határoz a csatornabírság megállapításáról, valamint kérelemre vagy hivatalból indított eljárás eredményeként a szennyvízelvezetõ mûbe bebocsátott szennyvíz egyedi, a jogszabályi küszöbértéknél enyhébb vagy szigorúbb küszöbértékének megállapításáról. Az eljárásban a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörrel jár el. Ennek során a külön jogszabály [30]2. számú mellékletében megadott anyagok bevezetési feltételeirõl is határoz.

(9) [31]A (8) bekezdés b) pontjában érintett eljárás során bebocsátónak a jogszabályi rendelkezésnél enyhébb küszöbérték megadására irányuló kérelme csak a szolgáltató elõzetes - csak megfelelõ indokolással megtagadható - egyetértésével teljesíthetõ, szigorúbb küszöbérték megállapítását a szolgáltató is kezdeményezheti, döntésénél az eljáró hatóság a vízgazdálkodási szempontokat nem hagyhatja figyelmen kívül.


  Szakhatósági közremûködés


19. § (1) [32]Az elvi vízjogi engedélyezési eljárásba a természetvédelmi, a közegészségügyi, a kulturális örökségvédelmi és a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni, ha az engedély tárgya a szakhatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti.

(2) A vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásban a külön jogszabály szerinti, hatáskörükben érintett hatóságok szakhatóságként mûködnek közre.

(3) [33]A vízjogi engedélyezési eljárásba szakhatóságként a környezetvédelmi hatóságot minden esetben be kell vonni, kivéve a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásokat, feltéve, hogy azok nem vízjogi engedély kiadásával zárulnak. Régészeti lelõhelyen mederkotrással járó vízimunka engedélyezési eljárásba a kulturális örökségvédelmi hatóságot kell bevonni.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt, kérelemre indult eljárásokban a szakhatósági hozzájárulást (állásfoglalást) az ügyfélnek kell beszerezni. Ha a vízügyi hatósági eljárás megindításakor a szakhatósági hozzájárulás kiadásától számított hat hónap már eltelt, a vízügyi hatóság a szakhatóságtól a hozzájárulással kapcsolatosan (érvényességi) nyilatkozatot kérhet.

(5) A vízügyi hatóság által hivatalból indított eljárásban a (2) bekezdés szerinti szakhatósági közremûködést akkor kell biztosítani, ha a vízjogi kötelezettség tartalma és teljesítése - az engedélyezési eljárásra irányadó szabályok szerint - a szakhatóság jogszabályban meghatározott hatáskörét érinti.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szakhatóságot az ügyben eljáró vízügyi hatóságnak kell megkeresni.


20. § (1) A vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását kell beszerezni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá

a) a szennyvízbírság megállapítására irányuló eljárásban;

b) az élõvízbe történõ szennyvízbevezetés esetén, az egyedi határérték megállapítására irányuló ügyekben;

c) [34]az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban [35]meghatározott engedélyezési eljárásban, illetve engedélyezési ügyekben, ha az eljárás tárgya a vízhasznosításra, a vízbázisvédelemre, vagy a vízkárelhárításra hatással van, vagy lehet,

d) [36]az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott engedélyezési eljárásban [37].

(2) A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett kérelemhez vagy megkereséshez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.

(3) A vízügyi hatóság szakhatósági hatáskörben kiadott állásfoglalásának (hozzájárulásának) tartalmaznia kell a vízgazdálkodási követelményeket, érdekeket érintõ tevékenység gyakorlásával, a létesítmény megvalósításával kapcsolatos hozzájárulás tárgyában hozott döntést és az ezzel összefüggõ feltételeket, továbbá ezek indokolását.

(4) Ha a jogszabály lehetõvé teszi, a vízügyi hatóság azonos ügycsoportra, illetve vízgyûjtõre vagy településre kiterjedõ érvényességgel - meghatározott idõre - általános érvényû szakhatósági állásfoglalást is adhat.


  Vízügyi felügyelet


21. § (1) A vízügyi hatóság a jogszabályokban foglalt rendelkezések és hatósági elõírások érvényre juttatása érdekében vízügyi felügyeleti ellenõrzést végez.

(2) A vízügyi felügyelet keretében végzett ellenõrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatósági ellenõrzésre vonatkozó szabályai az irányadók.

(3) A vízügyi felügyeletet a vízügyi hatóság hivatalból, éves ellenõrzési terv, továbbá kérelem, megkeresés vagy bejelentés alapján végzi.

(4) [38]A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, illetve felügyeleti ellenõrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedõ felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelõen az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából:

a) az I. kategóriába a kiemelkedõen fontos,

b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintõen jelentõs,

c) a III. kategóriába a helyi jelentõségû,

d) a IV. kategóriába a kisebb jelentõségû

  létesítmények tartoznak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kategóriák megállapításánál figyelembe kell venni különösen:

a) a vízilétesítményeknek a vizek hasznosítását - vagy kártételeik elhárítását - szolgáló szerepét, jelentõségét, tekintettel a vízgazdálkodási szempontból egységet alkotó térségre és az egyéb területi adottságokra;

b) a létesítmény környezetének meglevõ, illetve a vízgazdálkodási vagy egyéb - tervezett fejlesztést is érintõ - adottságait, lehetõségeit.

(6) [39]A vízügyi hatóság a felügyeleti ellenõrzést az I. kategóriába tartozó létesítményeknél évenként, a II. kategóriába tartozó létesítményeknél kétévenként, a III. kategóriába tartozó létesítményeknél ötévenként, a IV. kategóriába tartozó létesítményeknél esetenként (szúrópróbaszerûen, illetve megkeresés vagy bejelentés alapján) végzi. Az egyes felügyeleti kategóriákat érintõ besorolás részletes szempontjait a rendelet melléklete tartalmazza.

(7) Amennyiben a (5) bekezdésben foglaltak változása ezt indokolttá teszi, a vízügyi hatóság hivatalból módosíthatja a létesítmény (4) bekezdés szerinti besorolását.

(8) A vízügyi hatóság az ellenõrzés során - szükség szerint - szakmai, módszertani útmutatást és tanácsot ad, az ellenõrzés tapasztalatait jegyzõkönyvben rögzíti, egyben lehetõséget biztosít az engedélyesnek arra, hogy - az azonnali intézkedést igénylõ eseteket kivéve - a vízgazdálkodási cél, illetõleg követelmény önkéntes jogkövetés útján teljesüljön.

(9) A vízügyi hatóság a vízügyi felügyeleti intézkedések kapcsán - az ellenõrzés eredményétõl függõen - a jogszabályban meghatározott hatáskörének gyakorlásán túlmenõen köteles:

a) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ államigazgatási szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresni;

b) a szabálytalanság súlyától és jellegétõl függõen szabálysértési, büntetõeljárás lefolytatását kezdeményezni;

c) olyan egyéb intézkedéseket megtenni, amelyekre egyéb jogszabály feljogosítja.

(10) [40]A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérõen gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén a felügyeleti ellenõrzést követõ intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenõrzés befejezését követõen, a jogellenes állapot szakmai megítélésétõl is függõen haladéktalanul, de legkésõbb az ellenõrzés befejezésétõl számított 60 napon belül köteles megtenni.

(11) A vízügyi felügyeleti ellenõrzéseket a vízügyi hatóság felügyeleti terv alapján végzi. A felügyeleti tervnek tartalmaznia kell:

a) a vízimunkák, vízilétesítmények, vízhasználatok vízikönyvi nyilvántartási számát, valamint az e rendelet szerint meghatározott felügyeleti kategóriát,

b) az ellenõrzés tervezett idõpontját negyedévenkénti bontásban,

c) a korábbi felügyeleti terv teljesítésének értékelését, valamint az erre alapozható, tervezett és kiemelt ellenõrzési szempontokat, ideértve az esetleges utó- és célvizsgálatokat.


  Vízgazdálkodási (vízikönyvi) nyilvántartás


22. § (1) A vízügyi hatóság külön jogszabályban foglaltak szerint vezetett vízikönyvi nyilvántartása - mint közhitelû adatokat tartalmazó okirattár - a valóságos állapotnak megfelelõen hitelesen tartalmazza és tanúsítja a vízimunkákra, a vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó mûszaki alapadatokat, továbbá az ezek gyakorlásához kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentõs tényeket.

(2) A vízikönyvbe adatot, jogot vagy kötelezettséget csak a vízügyi hatóság jogerõs határozata alapján szabad bejegyezni.

(3) A vízikönyvet az ügyfelek, továbbá mindazok, akik érdekeltségüket valószínûsítik, megtekinthetik, arról díj fizetése ellenében másolatot készíthetnek.


23. § A vízbeszerzésre meghatározott, továbbá a befogadóba vezethetõ vízmennyiségeket a vízügyi hatóság - a kiadott elvi vízjogi engedély érvényességi idõtartamán belül - bejegyzett igényként, a vízkészlet-nyilvántartásról szóló külön jogszabály szerint tartja nyilván.


  III.


  A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági hatáskörök


24. § (1) A települési önkormányzat jegyzõjének hatósági engedélye szükséges:

a) a vízek medrében, valamint a közcélú vízilétesítmények vízterületén - a víz, illetõleg a közcélú vízilétesítmény tulajdonosának (kezelõjének) hozzájárulásával - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - vízi állás létesítéséhez;

b) az 500 m 3 /év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez;

c) olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítõ házi vízigényének 500 m 3 /év mennyiségig terjedõ kielégítését szolgálja, valamint [41]- parti szûrésû és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával mûködik;

d) [42]

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhetõ, ha

a) az ingatlan mentén a szennyvízelvezetõ törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közmûbe történõ bekötése - a megvalósítás mûszaki költségeihez képest - aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá

b) a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezõtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyezõdéssel nem veszélyeztet, valamint

c) a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt talajvízkút engedélyezésének feltétele:

a) a kitermelt víz használata során keletkezõ szennyvíz a környezetet nem veszélyeztetõ elhelyezése, továbbá

b) ivóvízigény kielégítését szolgáló kút esetén a közegészségügyi követelmények érvényre juttatása.

(4) A jegyzõ az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott közmûpótló létesítmény megvalósítását, átalakítását, megszüntetését, továbbá az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt létesítmény átalakítását, megszüntetését vagy meghatározott módon történõ használatát hivatalból is elrendelheti, ha a jogellenes vagy káros létesítéssel, üzemeltetéssel, illetõleg a megfelelõ létesítmény hiányával összefüggõ, a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi követelményeket rögzítõ jogszabályi rendelkezések érvényesülése azt szükségessé teszi.

(5) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedély kérelemre vagy hivatalból módosítható vagy visszavonható, ha megváltoztak azok a körülmények, amelyek az engedély alapjául szolgáltak.

(6) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt feltételek hiányában az ott meghatározott létesítmények megépítéséhez és használatbavételéhez vízjogi engedély szükséges.

(7) Az (1) bekezdés alapján kiadott engedélyekrõl az eljáró hatóság nyilvántartást vezet.

(8) Az (1) bekezdésben érintett létesítmények hatósági engedély alapján történõ megépítésével, üzemeltetésével összefüggõ esetleges kártalanításra a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó létesítményekkel kapcsolatos kártalanítási rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.


25. § (1) A helyi vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos hatósági hatáskörben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzõ a vízgazdálkodási és a környezetvédelmi szakhatóságok bevonásával határoz továbbá:

a) [43]

b) a települések belterületén a vizek természetes áramlásának, lefolyásának önkényes megváltoztatása folytán a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között felmerült vitában - a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízimunkák megvalósításától eltekintve - dönt a természetes lefolyás biztosításáról vagy az eredeti állapot helyreállításáról;

c) a vízitársulat hiányában a helyi közcélú vízilétesítmények, illetve közcélú vízimunkák költségeinek - külön jogszabály rendelkezései szerint - az érdekeltekre történõ kivetésérõl; [44]

d) a közmûves ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel (vízi közszolgáltatással) összefüggõ - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörében eljárva a szolgáltatót és a fogyasztót érintõ jogokról és kötelezettségekrõl. [45]

(2) [46]

(3) [47]

(4) [48]


  Eljárási illetékek, díjak és költségek


26. § (1) A vízügyi hatóság és a jegyzõ (fõjegyzõ) hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott mértékû illetéket, illetõleg igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Ha a káros és jogellenes állapot megszüntetése érdekében hivatalból kell eljárást indítani, az ezzel kapcsolatos - a tényállás tisztázásával és a szakértõ közremûködésével felmerült - költségeket az köteles viselni, aki tevékenységével, mulasztásával az eljárás megindítására okot adó tényt (állapotot) elõidézte. [49]

(3) [50]A folyók, vízfolyások medrét vagy hullámterét érintõ vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, illetõleg a vízügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásához kötött - ásványianyag kitermeléssel járó - beavatkozások esetén

a) a kotrási hely meghatározásával (kitûzésével),

b) a munkavégzés során szükséges és folyamatos ellenõrzõ mérésekkel (vízügyi felügyelettel),

c) az anyagszállítási útvonal meghatározásával az esetleges tárolási hely kijelölésével,

d) a munkavégzés befejezését követõ állapotfelméréssel és az ellenõrzéssel

járó tényleges költségeket a vízjogi engedély jogosítottja (az ügyfél) viseli.


  Vegyes és záró rendelkezések


27. § (1) [51]E rendelet 2-14. §-aiban meghatározott vízügyi hatósági eljárásokban, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárásban az érdemi határozatot - a hivatalból indult eljárásokkal összefüggõ jogorvoslati kérelmeket is ideértve - a kérelem elõterjesztésétõl számított 60 napon belül kell meghozni úgy, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok a megkeresést követõ 30 napon belül adják meg állásfoglalásukat. A vízügyi hatósághoz, mint szakhatósághoz intézett megkeresést 30 napon belül kell teljesíteni.

(2) A hivatalból indított eljárásban a vízügyi hatóság az idézésre vonatkozó általános szabályok szerint a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó magánszemélyt a székhelyére is idézheti, ha a személyes meghallgatást a döntéshozatallal összefüggõ tényállás tisztázása szükségessé teszi.

(3) [52]E rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdéseiben foglaltak kivételével a folyamatban levõ ügyeknél is alkalmazni kell.

(4) A védõidomot, védõterületet, védõsávot, szükségtározót kijelölõ, valamint partvonalat, vagy a parti sáv méretét megállapító határozat - ha az eljárás nagyszámú ügyfelet érint - közszemlére (közhírré) tétel útján is közölhetõ. A közszemlére (közhírré) tétel módjáról és annak idõtartamáról - a határozat közlésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével - a határozatban rendelkezni kell.

(5) A vízvezetési szolgalom megállapításával kapcsolatos és e rendelet hatálybalépésekor még folyamatban levõ ügyekben - feltéve, hogy a vízügyi hatóság elsõ fokon már határozatot hozott - a vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 69-72. §-át kell alkalmazni.

(6) Az engedély nélkül vagy attól eltérõen megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követõen megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a vízügyrõl szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 38. §-a, 57. §-a, 57/A. §-a, 60-62. §-ai, 65-73. §-ai és az azokat módosító 15/1985. (III. 28.) MT rendelet 1. §-a, a 18/1992. (I. 28.) [53]Korm. rendelet 4-6. §-ai, továbbá a Balaton-parti földrészletekre vonatkozó rendelkezésekrõl szóló 21/1970. (XI. 13.) ÉVM-IM-PM rendelet, valamint az elvi vízjogi engedélyrõl szóló 2/1980. (I. 16.) OVH rendelkezés hatályát veszti.

(8) [54]E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követõen indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levõ elsõ és másodfokú eljárásokban a jegyzõ, illetve a felettes szerv jár el.

(9) [55]A csatornabírság kiszabására irányuló eljárásban az e rendelet 18. § (8) bekezdés b) pontjában megállapított hatáskört a csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés még hatályos elõírásainak [56]alkalmazásával 2002-ben a jegyzõ folytatja le.


  Melléklet a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelethez [57]


  A felügyeleti kategóriába sorolás szempontjai


a) Az I. ,,kiemelkedõen fontos'' felügyeleti kategóriába tartoznak különösen:

- a regionális közüzemi vízellátó, valamint szennyvízelvezetõ és -tisztító rendszerek (együttesen víziközmûvek) és az egyéb, vízgazdálkodási szempontból - a 20 000 fõt meghaladó lakosságszámú ellátási körzetet érintõ, illetve a 2000 m 3 /nap mértékadó kapacitást meghaladó - jelentõs térséget ellátó víziközmûvek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, amelyek az ipar vízigényét elégítik ki és az összes vízfelhasználás - annak jellegétõl függetlenül - az 1000 m 3 /nap, illetve a szennyvízkibocsátás az 500 m 3 /nap mennyiséget meghaladja,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdõk vízilétesítményei, ha az ellátott személyek száma a napi 1000 fõt meghaladja, vagy a természetes, illetve a mesterséges medrû vizekben kialakított nyilvános fürdõhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdõhely kivételével a napi vízhasználat 1000 m 3 /nap feletti,

- a kizárólagos állami tulajdonban lévõ vízek vagy vízilétesítmények igénybevételével történõ vízszolgáltatás, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtõl és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- az I. rendû árvízvédelmi létesítmények, továbbá az árvíz- és belvízmentesítést szolgáló, az állam kizárólagos tulajdonában lévõ egyéb közcélú vízilétesítmények.


b) A II. nagyobb térséget érintõ, jelentõs kategóriába tartoznak:

- a regionális közüzemi rendszerek és egyéb vízgazdálkodási szempontból jelentõs térséget ellátó - az 5000 fõ lakosságszámnál nagyobb ellátási körzetet érintõ, illetve 500 m 3 /nap mértékadó kapacitást meghaladó - víziközmûvek,

- azok a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétõl függetlenül - az 500-1000 m 3 /nap, illetve a szennyvízkibocsátás 100-500 m 3 /nap mennyiségû,

- a gyógy- és hévízhasználatok, illetve a közfürdõk vízilétesítményei, ha azok mértékadó befogadóképessége a napi 500 fõt meghaladja, vagy ha az ellátott személyek száma napi 500 fõ vagy a természetes, illetve a mesterséges medrû vizekben kialakított nyilvános fürdõhely, valamint a szabad mederben kijelölt fürdõhely kivételével a napi vízfelhasználás 500-1000 m 3 /nap,

- a forgalomképes állami tulajdonban lévõ vízrõl, vagy vízilétesítmény igénybevételével történõ vízszolgáltatás esetén, függetlenül a felhasznált vízmennyiségtõl és a vízjogi engedélyben engedélyezett öntözött terület nagyságától,

- a II. rendû árvédelmi vonalak, töltések, ha a védvonal legfeljebb két település közigazgatási területét érinti,

- az állam tulajdonában lévõ egyéb, az ár- és belvízmentesítést szolgáló vízilétesítmények.


c) A III. ,,helyi jelentõségû'' kategóriába tartoznak:

- azok a víziközmûvek, közcélú vízilétesítmények - ideértve a vízmûveket -, valamint a szennyvízelvezetõ és -tisztító mûvek, amelyek ellátási körzete az 5000 fõ lakosságszámot vagy mértékadó kapacitása az 500 m 3 /nap mennyiséget nem éri el,

- a saját célú (üzemi) vízilétesítmények, ahol az összes vízfelhasználás - annak jellegétõl függetlenül - az 500 m 3 /nap mennyiséget, illetve a szennyvízkibocsátás a 100 m 3 /nap mennyiséget nem haladja meg,

- a II. rendû árvédelmi vonalak, töltések, amelyek egy település közigazgatási területét érintik,

- az önkormányzati tulajdonban lévõ egyéb, a helyi vízkárelhárítást, vízrendezést és csapadékvíz elvezetést szolgáló közcélú vízilétesítmények.


d) A IV. ,,kisebb jelentõségû'' kategóriába tartoznak:

- az elõbbi kategóriákba be nem sorolható vízilétesítmények és vízhasználatok.



[1] Az 1. § (1) bekezdése a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

[2] Az 1. § (3) bekezdését a 234/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja állapította meg. mely egyidejûleg (4) bekezdést is iktatott a szövegbe.

[3] 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §.

[4] A 3. § új (3) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (3)-(6) bekezdés számozását (4)-(7) bekezdésre változtatta.

[5] 1995. évi LVII. törvény 29. § (1) bek.

[6] 1995. évi LVII. törvény 14. § (4) bek.

[7] A 3. § (8), (9), (10) és (11) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[8] A 3. § (12) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

[9] A 3. § (13) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 10. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

[10] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet.

[11] 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet.

[12] Az 5. § (3) bekezdésének b) pontja a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

[13] 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet.

[14] Az 5. § (5) bekezdése a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 4. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[15] Az 5. § (7) bekezdése a 120/1999. (VIII. 6.)Korm. rendelet 13. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

[16] Az 5. § (9) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[17] A 8. § (4) és (5) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta a szövegbe.

[18] A 9. § (2) bekezdésének a) pontja a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésének a) pontjával megállapított szöveg. Hatályos 1997. szeptember 1. napjától.

[19] A 9. § új (4) bekezdését a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (4) bekezdés számozását (5) bekezdésre módosította. Az eredeti (5) bekezdést hatályon kívül helyezte  a 22. § (2) bekezdése. Hatályos 1997. szeptember 1. napjától.

[20] A 9. § (7) bekezdése a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésének c) pontjával  megállapított szöveg. Hatályos 1997. szeptember 1. napjától.

[21] A 10. § (5)-(8) bekezdését a 120/1999. (VIII. 6.)Korm. rendelet 13. §-ának (4) bekezdése iktatta be.

[22] A 10. § (6) és (7) bekezdése a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.

[23] A 18. § (1) bekezdésének felvezetõ szövegrésze a 120/1999. (VIII. 6.)Korm. rendelet 13. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

[24] A 18. § (1) bekezdésének g) pontját a 234/1996. ( XII. 26.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, majd újonnan megállapította a 120/1999.(VIII. 6.) Korm. rendelet 13. §-ának (6) bekezdése.

[25] A 18. § (4) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe.

[26] A 18. § új (5) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 7. §-a iktatta a szövegbe, s egyidejûleg az eredeti (5) és (6) bekezdés számozását (6) és (7) bekezdésre változtatta.

[27] A 18. § (8) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe.

[28] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl (2. § 39. pont).

[29] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

[30] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közmûves ivóvízellátásról és a közmûves szennyvízelvezetésrõl.

[31] A 18. § (9) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta a szövegbe.

[32] A 19. § (1) bekezdése a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 3. §-ának d) pontja szerint módosított szöveg.

[33] A 19. § (3) bekezdésének második mondatát a 190/2001. (X. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe.

[34] A 20. § (1) bekezdésének c) pontját a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

[35] 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [17. § (2) bek. c) és d) pont].

[36] A 20. § (1) bekezdésének d) pontját a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta a szövegbe.

[37] 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [20. § (2) bek.].

[38] A 21. § (4) bekezdésének elsõ mondata a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

[39] A 21. § (6) bekezdése a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 8. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

[40] A 21. § (10) és (11) bekezdését a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

[41] A Magyar Közlöny 1996. évi 68. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg.

[42] A 24. § (1) bekezdésének d) pontját a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[43] A 25. § (1) bekezdésének a) pontját a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[44] 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. §.

[45] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 4. § (3), 5. § (8), 6. § (4), 11. § (2) és (3), 16. § (2), 21. § (4) és (5), valamint a 22. § (7) bek.

[46] A 25. § (2) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[47] A 25. § (3) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[48] A 25. § (4) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.

[49] 1957: IV. törvény 89. § (1) bekezdés.

[50] A 26. § (3) bekezdését a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 2. §-a (3) bekezdésének f) pontja iktatta a szövegbe. Hatályos 1997. szeptember 1. napjától.

[51] A 27. § (1) és (4) bekezdése a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

[52] A 27. § (3) bekezdése a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 22. §-a (3) bekezdésének g) pontjával megállapított szöveg, a § új (4) bekezdést is iktatott a szövegbe. Egyidejûleg az eredeti (4)-(6) bekezdés számozását (5)-(7) bekezdésre módosította. Hatályos 1997. szeptmber 1. napjától.  

[53] A Magyar Közlöny 1996. évi 89. számában megjelent helyesbítésnek megfelelõ szöveg.

[54] A 27. § (8) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe.

[55] A 27. § (9) bekezdését a 205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta a szövegbe.

[56] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

[57] A mellékletet a 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet 10. §-a, illetve melléklete iktatta a szövegbe.

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges