Kezdőlap
198/2000. (XI. 29.) Korm. Rendelet Nyomtatás E-mail

198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet az úszólétesítmények lajstromozásáról A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítményt lajstromban kell nyilvántartani. Egy úszólétesítményt csak egy lajstromban lehet nyilvántartani. (2) A lajstrom tartalmazza az úszólétesítmény azonosító adatait, az úszólétesítményhez kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. A lajstrom tartalmazza továbbá az oda bejegyzett természetes és jogi személyeknek, illetve jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezeteknek (a továbbiakban együtt: jogosult) a nyilvántartáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott azonosító adatait is. (3) A magyar lajstromban szereplő úszólétesítmény jogosult a magyar lobogó viselésére. 2. § (1) A lajstrom vezetése, valamint a lajstromozási ügyek intézése a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: lajstromozó hatóság) hatáskörébe tartozik. A lajstromozó hatóság határozata ellen, annak kézbesítésétől számított 30 napon belül a Közlekedési Főfelügyelethez lehet fellebbezni. (2) A lajstromozó hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben foglaltak szerint jár el. (3) A lajstromozó hatóság a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok hiteles másolatait a bejegyzés iránti kérelemmel, megkeresésekkel, valamint a lajstromozási ügyben keletkezett más iratokkal együtt, egyéb irataitól elkülönítetten tartja nyilván. (4) A lajstromozási eljárás díjköteles. A lajstromozás díját külön jogszabály állapítja meg. 3. § (1) A tengeri és belvízi kishajókat, továbbá a motoros vízi sporteszközöket a lajstromozó hatóság a kishajók lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (2) A révhajót és a révcsónakot a lajstromozó hatóság a kompok lajstromában, külön fejezetben tartja nyilván. (3) Folyam-tengeri hajó és hajón szállítható bárka a tengeri nagyhajók és a belvízi nagyhajók lajstromában egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy lajstromba jegyezhető be. A belvízi nagyhajók lajstromában nyilvántartott folyam-tengeri hajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. (4) Az a kishajó, amelyet szerkezete és felszerelése tengeri és belvízi közlekedésre egyaránt alkalmassá tesz, a kishajók lajstromának a tengeri és belvízi fejezetében egyaránt nyilvántartható, azonban csak egy fejezetbe jegyezhető be. A lajstrom belvízi fejezetében nyilvántartott kishajónál külön be kell jegyezni a tengeren engedélyezett hajózási körzetet. 4. § (1) A közösségi tulajdoni hányadot annál az úszólétesítménynél, amelynek üzemeltetése hajózási engedélyhez kötött, egy hónapnál nem régebbi cégmásolattal kell igazolni. A cégmásolaton kívül korlátolt felelősségű társaságnál a tagjegyzék, részvénytársaságnál a részvénykönyv hiteles másolatát is csatolni kell a kérelemhez. (2) A tulajdoni hányad megállapításához a lajstromozó hatóság megkövetelheti a társasági szerződés, illetve az alapító okirat bemutatását is. II. Fejezet A LAJSTROMOZÁS ELVEI A lajstrom nyilvánossága 5. § (1) A lajstrom tulajdoni lapjának tartalma a Vkt. 10. § (2) bekezdésében foglalt korlátokkal ismerhető meg; azt bárki megtekintheti és arról a törvény szerinti korlátokkal feljegyzést készíthet, vagy hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles másolatok adhatók ki:
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) kivonatos másolat: amely csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, a megszűnt bejegyzésekre pedig utal, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik a lajstrom szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg a jogosult, illetőleg kötelezett bejegyzése alapjául szolgáló magán- és közokiratok, hatósági határozatok tartalma. A lajstrom közhitelessége 6. § (1) A lajstrom a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot a lajstromba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkező bizonyításáig a lajstromba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az a lajstrom szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A jóhiszemű szerző javára a lajstromot - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. A lajstromozási eljárás során jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki a lajstromban bízva, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerez jogot. (4) Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog, illetőleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó időponttól számított öt év eltelte után a lajstromból nem törölhető. (5) A lajstromban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Kérelemhez kötöttség 7. § (1) A jogok és a jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetőleg feljegyzésére irányuló lajstromozási eljárás - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a lajstromba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy a hatósági megkeresés megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az arról szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. Okirat elve 8. § A lajstromban jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére, adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Rangsor 9. § (1) A lajstromban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem beérkezésének időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján a lajstrom tulajdoni lapjára - legfeljebb egyévi időtartamra - e rendeletben meghatározott módon feljegyezhető. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat.
III. Fejezet A LAJSTROMOZÁS RENDSZERE Az úszólétesítmény azonosító adatai 10. § (1) A lajstrom az úszólétesítmény következő azonosító adatait tartalmazza: a) az úszólétesítmény nevét vagy betű- és számjelét; b) a hajózási körzetet; c) az úszólétesítmény korábbi nevét vagy szám- és betűjelét, ha ilyen volt „ex" jelöléssel; d) az úszólétesítmény típusát; e) a hajótest anyagát; f) a főgép típusát és teljesítményét, kW-ban; g) vízrebocsátás helyét és évét; h) az építő nevét és székhelyét (telephelyét); i) a főgép gyártásának évét és helyét; j) az úszólétesítmény főméreteit, méterben; k) a személyzet legkisebb engedélyezett létszámát, tengeri nagyhajó esetén a parancsnok nélkül. (2) A lajstrom tengeri nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza: a) a hajó hívójelét és nemzetközi azonosító számát; b) a hajó bruttó és nettó űrtartalmát, m3-ben; c) a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (3) A lajstrom belvízi nagyhajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza: a) áruszállító hajónál a hordképességet, tonnában; b) vízkiszorítást teljes terhelésnél, m3-ben; c) osztályozásra kötelezett hajónál a hajó osztályát és a hajóosztályozó társaság megnevezését. (4) A lajstrom kishajónál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következő azonosító adatokat is tartalmazza: a) a befogadható személyek számát; b) a vízkiszorítást; c) vitorlás kishajónál a névleges vitorlafelületet, m2-ben; d) sorozatgyártású kishajónál és motornál a sorozatszámot. (5) Vitorlás kishajónál a kishajó hajtására használt segédmotort a főgéppel azonosan kell bejegyezni. (6) A lajstromnak személyhajónál, kompnál és révcsónaknál az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az utas- befogadóképességet is tartalmazni kell. (7) A lajstromnak úszómunkagépnél az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a teherbírást, illetve a teljesítményt is tartalmazni kell. A jogosultak azonosító adatai 11. § (1) Az úszólétesítmények lajstromozása során - a magánszemélyek megkülönböztetésére - a családi és utónevet (ideértve a leánykori családi és utónevet is), a jogosult anyja nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban együtt: természetes személyazonosító adatok) és lakcímét kell használni. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: szervezet) azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetében a statisztikai számjelrendszer szerinti törzsszámát kell alkalmazni. (2) A jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem benyújtásakor köteles a lajstromozó hatóság részére igazolni. A lajstromba feljegyezhető tények
12. § (1) A lajstromba csak az úszólétesítményhez kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a fellebbezés és a lajstromozó hatóság határozata elleni bírósági jogorvoslati kérelem, d) bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem, e) bejegyzés iránti kérelem elutasítása, f) az eljárás felfüggesztésének a ténye, g) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, h) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, i) árverés kitűzése, j) zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, k) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás, l) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, m) ranghely megváltoztatása. (2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban említett tények bejegyzésének elmaradása az azokhoz egyébként fűződő joghatásokat nem érinti. A g)-m) pontokban meghatározott tények bejegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. A tulajdoni lap és részei 13. § (1) A lajstromban minden úszólétesítményt külön tulajdoni lapon (1. számú melléklet) kell nyilvántartani. A lajstromba bejegyzett úszólétesítmények jegyzékét (2. számú melléklet) a tulajdoni lapok sorszámának és a törlés időpontjának feltüntetésével a lajstrom első része tartalmazza. (2) A tulajdoni lap három részből áll: a) I. része az úszólétesítmény azonosító adatait, b) II. része az úszólétesítményhez kapcsolódó tulajdonjogot, üzembentartói jogot, valamint annak jogosultját, c) III. része az úszólétesítményhez kapcsolódó egyéb jogokat, jogilag jelentős tényeket, illetve azok jogosultját tartalmazza. (3) Gépi adatfeldolgozású lajstromozás esetén a lajstromozó hatóság az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott adatokat rögzíti. Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése a tulajdoni lapon 14. § (1) A bejegyzéseket, feljegyzéseket és az adatváltozásra vonatkozó átvezetéseket (a továbbiakban együtt: bejegyzés) a tulajdoni lap mindhárom részén sorszámozni kell. Ha a bejegyzésben több jogosult szerepel, minden jogosult neve előtt külön sorszámot kell feltüntetni. (2) Minden bejegyzésben fel kell tüntetni a beadvány iktatószámát és érkezésének idejét. Meg kell nevezni a jogot vagy tényt és annak jogosultját. Meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést, amelyre az újabb bejegyzés vonatkozik. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a jogosultnak a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. (4) A jog vagy tény bejegyzésével, feljegyzésével egyidejűleg a jogosult kiskorúságának vagy gondnokság alatt állásának tényét is fel kell tüntetni, ha ez a bejegyzés időpontjában fennáll. Ha a gondnokság alá helyezés azt követően történt, hogy a jogosultat a tulajdoni lapra bejegyezték, ezt a tényt önálló feljegyzésként kell a tulajdoni lapon feltüntetni. IV. Fejezet A LAJSTROMBA BEJEGYEZHETŐ JOGOK
Tulajdonjog 15. § (1) Tulajdonjogot az egész úszólétesítményre, több tulajdonos esetén az úszólétesítmény eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Ha a tulajdonszerzés nem az egész úszólétesítményre vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész úszólétesítményhez viszonyított hányadát kell feltüntetni. (3) A tulajdonjogra vonatkozó bejegyzésben fel kell tüntetni a tulajdonszerzés jogcímét. (4) A Magyar Állam tulajdonjogának bejegyzésénél meg kell jelölni az állam tulajdonosi jogainak gyakorlóját. Üzembentartói jog 16. § (1) Az üzembentartói jogot akkor kell bejegyezni, ha az elválik a tulajdonjogtól. (2) Üzembentartói jogot a tulajdonos (tulajdonostársak) egyetértésével az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni a jogosult javára. (3) A bejegyzésben fel kell tüntetni az üzembentartói jog jogcímét és időtartamát is. Bérleti jog 17. § (1) A jogosult javára a bérleti jogot az egész úszólétesítményre lehet bejegyezni. (2) Ha a bérleti jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját. Jelzálogjog 18. § (1) Az úszólétesítményt terhelő jelzálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) A jelzálogjog bejegyzésében fel kell tüntetni a jelzálogjog jogosultját, meg kell határozni a követelést, amelynek biztosítására a jelzálogjog szolgál. (3) A követelést összegszerűen, a követelés pénznemében kell a bejegyzésben feltüntetni. Ha a jelzáloggal biztosított követelés kamatozó, a kamat mértékét is meg kell jelölni a bejegyzésben. (4) A kielégítési jog megnyíltának feltételeit a bejegyzésben fel kell tüntetni, vagy pedig - amennyiben az erre vonatkozó okiratot a lajstromozó hatóságnál letétbe helyezték - arra a bejegyzésben utalni kell. (5) Ha ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott úszólétesítményekre kell a jelzálogjogot bejegyezni (egyetemleges jelzálogjog), a bejegyzésben az egyetemlegességre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell. Önálló zálogjog 19. § Önálló zálogjogot az úszólétesítmény egészére vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet ezzel az elnevezéssel meghatározott összeg erejéig bejegyezni. A hitelezőt a bejegyzésben fel kell tüntetni. Haszonélvezeti jog 20. § (1) Haszonélvezeti jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Szerződés alapján a haszonélvezet azzal keletkezik, ha a haszonélvezeti jogot a lajstromba bejegyzik.
(3) A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt is, ha a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). A túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát „özvegyi jog" elnevezéssel kell megjelölni. (4) Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg. Elő- és visszavásárlási jog 21. § (1) Elővásárlási jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Visszavásárlási jogot a jogosult által elidegenített tulajdonra (tulajdonrészre) - a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg - lehet bejegyezni. (3) Ha az elővásárlási, visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni. Vételi jog 22. § (1) Vételi jogot az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. (2) Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és jogilag jelentős tények bejegyzését. (3) A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. (4) A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az úszólétesítmény megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. (5) Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját. Végrehajtási jog 23. § (1) Végrehajtási jogot a bírósági végrehajtásra, valamint a köztartozás behajtására vonatkozó jogszabályok korlátai között az egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet bejegyezni. Végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet a lajstromba bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. (2) Ha ugyanarra a követelésre vonatkozó végrehajtási jogot több tulajdoni lapon nyilvántartott úszólétesítményre kell bejegyezni, a bejegyzésben erre a körülményre mindegyik tulajdoni lapon utalni kell. (3) A jelzálogjoggal biztosított követelésre vonatkozó végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását) a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ha a végrehajtás útján érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot (a követelés lefoglalását). V. Fejezet A LAJSTROMBA FELJEGYEZHETŐ TÉNYEK Felszámolási eljárás, végelszámolás
24. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás tényének feljegyzését követően további feljegyzések csak a felszámoló, illetve végelszámoló kérelme alapján teljesíthetők. Tulajdoni korlátozás 25. § (1) A bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást, ha az a tulajdonjog bejegyzésének időpontjában fennáll, ezzel egyidejűleg, ha később keletkezett, külön kell feljegyezni. Nem kell feljegyezni a tulajdoni korlátozást, ha ez a tény a lajstrom adataiból egyébként kitűnik. (2) Ha az úszólétesítményre bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozást jegyeztek fel, vagy ilyen korlátozás a nyilvántartás adataiból egyébként kitűnik, azt követően csak olyan bejegyzésnek van helye, amelyet a korlátozás nem zár ki. Fellebbezés 26. § A lajstromozó hatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés tényének feljegyzésében a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie a megtámadott határozat számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a fellebbezést benyújtották. Bírósági jogorvoslati kérelem 27. § Bírósági jogorvoslati kérelemről (a bejegyzésről, feljegyzésről, változásvezetésről szóló határozat megváltoztatása iránti kereset), valamint az annak alapján indult perben hozott bírósági határozat ellen rendkívüli perorvoslatként előterjesztett felülvizsgálati kérelem benyújtásáról szóló feljegyzésben a lajstromozó hatóságnak fel kell tüntetnie annak a határozatnak a számát és annak a bejegyzésnek a sorszámát, amellyel kapcsolatban a jogorvoslati kérelmet, illetőleg felülvizsgálati kérelmet benyújtották. Elidegenítési és terhelési tilalom 28. § (1) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni az átruházott úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára. (2) A szerződésen vagy végrendeleten alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására a tilalom szolgál és a tilalom jogosultját. (3) Ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be, szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni. Nem szükséges a tilalom jogosultjának hozzájárulása a végrehajtási jog bejegyzéséhez. (4) Az öröklési szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökhagyóval szerződő javára tulajdonjog bejegyzése nélkül, önállóan kell feljegyezni a szerződéssel érintett úszólétesítményre vagy annak eszmei hányadra. Árverés 29. § (1) Az árverés kitűzésének tényét a bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni. (2) Az árverés sikertelenségének tényét a lajstromozó hatóság a bírósági végrehajtó vagy az árverező hatóság által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján jegyzi fel. (3) Eredményes árverés esetén a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az árverés kitűzésének tényét törölni kell.
Zár alá vétel 30. § (1) Zár alá vételt az úszólétesítmény egészére lehet feljegyezni. (2) A zár alá vétel bejegyzése után jogokat - jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló jogok kivételével - csak a zár alá vétel feloldását követően lehet a lajstromba bejegyezni. Tulajdonjog fenntartással történt eladás 31. § (1) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész úszólétesítményre vagy közös tulajdonban álló úszólétesítménynek a tulajdonostársat megillető eszmei hányadára lehet feljegyezni. A bejegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni. (2) A feljegyzés hatálya azonos a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó feljegyzés hatályával. (3) A tulajdonjog megszerzésekor a vevő (jogutódja) tulajdonjogát az (1) bekezdés szerinti bejegyzés rangsorában kell bejegyezni. Kérelem elutasítása 32. § Valamely jog, tény vagy adat bejegyzésére irányuló kérelem részben vagy egészben történt elutasítására vonatkozó feljegyzésben fel kell tüntetni az érdekelt személyek nevét és a kérelem tárgyát. Törölt jelzálogjog és önálló zálogjog ranghelyének fenntartása 33. § (1) Ha a jelzálogjog törlését nem az úszólétesítmény tulajdonosa kéri, erről a lajstromozó hatóság a törlés előtt a tulajdonost nyilatkozattételre meghatározott határidő kitűzésével értesíti. (2) A tulajdonos a lajstromozó hatóság által meghatározott idő alatt kérheti új jelzálogjog bejegyzését vagy erre vonatkozó kérelmének az előterjesztésétől számított egy év tartamára a ranghely fenntartásának feljegyzését. Ha a tulajdonos a határidő alatt nem terjeszt elő kérelmet vagy kijelenti, hogy nem él a jogával, a lajstromozó hatóság a jelzálogjog törlése tárgyában határoz. Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása 34. § (1) A jelzálogjog ranghelyét előzetesen biztosító feljegyzésben meg kell jelölni a terhelés és járulékai legnagyobb összegét, továbbá naptárszerűen fel kell tüntetni az előzetes ranghelybiztosítás hatályosságának kezdő és végső időpontját. A hatályosság időtartamát attól a naptól kell számítani, amely napon a ranghely előzetes biztosítására irányuló kérelem a lajstromozó hatósághoz érkezett. (2) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kérik, a jelzálogjogot a feljegyzés ranghelyén kell bejegyezni, tekintet nélkül az időközi végrehajtási intézkedésre, végelszámolási vagy felszámolási eljárásra. (3) Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott összeget meghaladó követelés biztosítására kérték, az összeget meghaladó részt új, illetőleg fenntartott ranghelyre kell bejegyezni. Ha a bejegyzett jelzálogjog a bejegyzésben meghatározott keretet nem meríti ki, a keret fennmaradó részéről tulajdonos kérelmére új határozatot kell részére kiadni. Ez a határozat nem érinti a ranghelybiztosítás eredeti időtartamát. (4) Ha a feljegyzéssel biztosított ranghelyen a feljegyzett határidő alatt a bejegyzést nem kérik, a feljegyzést törölni kell. A lajstromozó hatóság a tulajdonos törlési kérelme alapján a feljegyzést a ranghely biztosításának időtartama alatt is törölheti. A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés közös szabályai
35. § A jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogát a későbbi rangsorban bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom csak abban az esetben szünteti meg, ha a zálogkötelezett az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével kapcsolatosan a megelőző jelzálogjogi ranghely tekintetében a ranghellyel rendelkezés jogáról az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja javára külön lemondott. Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról 36. § (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. (2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik. (3) A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése előtt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a későbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott. (4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól. Ranghely megváltoztatása 37. § A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges. 36. § (1) A tulajdoni lap III. részén fel lehet jegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult vagy meghatározott más harmadik személy javára lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog törlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessen, vagy hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa. (2) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzésben meg kell jelölni azt a személyt, akinek javára a lemondás történt, továbbá meg kell jelölni annak a jelzálogjognak a ranghelyét, amelyre a lemondás vonatkozik. (3) A lemondás lajstromba való feljegyzését, annak a jelzálogjognak a törlése előtt, amelynek ranghelyére a lemondás vonatkozik, csak annak a későbbi zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, avagy jogutódjuknak, a lajstromozási szabályok szerint kiállított okiratba foglalt hozzájárulása alapján lehet törölni, akinek javára a zálogkötelezett a ranghellyel rendelkezés jogáról lemondott. (4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulási nyilatkozat alapján a lemondás ellenére megengedett a lemondással érintett zálogjogi ranghelyen újabb, az eredetinél nem terhesebb zálogjog létesítése. Ez a hozzájárulás csak a nyilatkozat szerinti terhelésre szólhat, és azt meghaladóan nem oldhatja fel a zálogkötelezettet a ranghellyel való rendelkezési jogról és a ranghely fenntartásának jogáról lemondó nyilatkozata alól. Ranghely megváltoztatása 37. § A bejegyzések ranghelyének megváltoztatása tényét az összes érdekelt fél okiratba foglalt nyilatkozata alapján lehet a lajstromba feljegyezni. Jelzálogjog ranghelyének megváltoztatásához az úszólétesítmény tulajdonosának hozzájárulása szükséges. VI. Fejezet
A LAJSTROMOZÁSI ELJÁRÁS Az eljárás megindítása 38. § (1) Az úszólétesítményhez kapcsolódó jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos eljárás kérelemre, megkeresésre vagy hivatalból indul. (2) A jog vagy tény keletkezésével, módosulásával, illetve megszűnésével kapcsolatos kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell a lajstromozó hatósághoz benyújtani. (3) A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot vagy annak hiteles másolatát, amelynek tartalmaznia kell az okiratra vezetett záradékot (jóváhagyást, igazolást stb.) is, továbbá a bejegyzéshez és a lajstromozási díj megállapításához szükséges egyéb iratokat. (4) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki a bejegyzés által jogosulttá válik. A bejegyzést az is kérheti, akinek ez bejegyezett jogát érinti. (5) Bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó jogerős határozata alapján az abban az ügyben eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) megkeresi a lajstromozó hatóságot a bejegyzés iránt. Tulajdonszerzést létrehozó vagy megállapító határozatot a lajstromozó hatóság részére két példányban kell megküldeni. (6) A szerződő felek kérelmüket közös nyilatkozattal mindaddig visszavonhatják, amíg abban a lajstromozó hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy válna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges. (7) Ha a bejegyzés iránti kérelemben külföldi szerepel, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét), illetve a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. (8) Amennyiben a lajstromozó hatóság - ellenőrzése során vagy hivatalból - tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást vagy a változás bejegyzésére irányuló eljárást az arra jogosult a rendelkezésre álló határidő alatt nem indította meg, az eljárást hivatalból indítja meg, amelynek során felhívja a mulasztót, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok benyújtására. A hivatalból indult eljárás külön jogszabályban meghatározott költségei a mulasztót terhelik. 39. § (1) Az úszólétesítmény adatainak, valamint a lajstromba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) változását az érdekelt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles a lajstromozó hatóságnak bejelenteni. (2) Nincs szükség külön bejelentésre, ha az (1) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok 40. § Az úszólétesítmény adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez külön jogszabályban meghatározott üzemképesség engedély is szükséges. Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok 41. § (1) Jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a hiteles másolata (a továbbiakban együtt: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot a lajstromba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési hozzájárulás). A bejegyzési hozzájárulást a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság ítélete, illetőleg hatóság határozata is, ha az bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. 42. § (1) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti lajstromozási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el és azt a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok szerint a lajstromozó hatóságnak bejelentik. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése a lajstromból kétségtelenül megállapítható. 43. § (1) A lajstromozó hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell. (2) Amíg a lajstrom szerint az örökös a tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet bejegyzést teljesíteni. Az okiratok kellékei 44. § (1) A belföldön kiállított okiratnak - ahhoz, hogy lajstromozási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell: a) az érdekelt magánszemély családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és lakcímét, b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, e) az érintett úszólétesítmény pontos megjelölését (név vagy betű- és számjel), d) a bejegyezni kért jog vagy tény pontos megjelölését, e) a jogváltozás jogcímét, f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát, g) a szerződő felek állampolgárságra és állandó lakóhelyre (székhelyre) vonatkozó nyilatkozatát, továbbá, ha a szerződő fél külföldi, e minőség feltüntetését. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy c) az okiratot ügyvéd ellenjegyzéssel látta el, vagy d) az okiratot a jogi személy nevének feltüntetésével szabályszerűen aláírták, továbbá e) több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza, f) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, az üzembentartói jog, bérleti jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az „ellenjegyzem" megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. (5) Jelzálogjog (önálló jelzálogjog) alapítására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen írt alá. 45. § Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. 46. § Az okirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg.
47. § (1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását is. (2) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi szerződés fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó. (3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni. 48. § (1) A külföldön kiállított magánokiratot - ha a kérelmezőnek a hiánypótlásra történő felhívást követően sem állt módjában azt hitelesíttetni - a lajstromozó hatóság állásfoglalás végett a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak. (2) A külföldön kiállított közokiratot - amennyiben kétség merül fel annak tekintetében, hogy alakilag alkalmas-e a bejegyzésre - a határozathozatal előtt ennek megállapítása végett, a közlekedési és vízügyi miniszter útján az igazságügyminiszterhez kell felterjeszteni. (3) A lajstromozó hatósági eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása az irányadó. Bejegyzéshez szükséges igazolások 49. § (1) Jogi személyeknek és jogi személyiség nélküli, de lajstromba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel rendelkező szervezeteknek, a bejegyzési kérelemhez csatolniuk kell a keletkezésüket tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetőleg a képviseleti jogosultságot igazoló, a bejegyző/nyilvántartó hatóságnál a bejegyzés alapjául szolgáló okirat (pl. aláírási címpéldány és cégmásolat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát. Ha ezek valamelyikét a lajstromozó hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb bejegyzési kérelemben elegendő erre utalni. (2) A hajózási engedélyhez kötött tevékenységre használt úszólétesítmény tulajdonjogát érintő és külföldi részvétellel működő gazdálkodó szervezet által benyújtott bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell a közösségi tulajdoni hányadot igazoló okiratot. (3) Az úszólétesítmény lajstromba vétele iránti kérelemhez az úszólétesítmény üzemképességi okmányait vagy azok hiteles másolatait csatolni kell. Új építésű úszólétesítménynél az üzemképesség megállapítását a bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megkérni. Közbenső intézkedések 50. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. (2) Ha a lajstromozó hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e. (3) Nem alkalmas hiánypótlásra az a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, ha ahhoz, hogy a kérelem tartalma bejegyezhető legyen a) a benyújtott okirat tartalmát, illetőleg az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani, b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni (a jogutódlás kivételével), c) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, d) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, e) a bejegyzési hozzájárulást kellene utólag pótolni, f) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni. (4) A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha a) a kérelem érthetetlen, ellentmondó, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya a lajstromozásnak, c) a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be.
(5) Hivatalból kell pótolni azokat a hiányzó adatokat, amelyek a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességét nem érintik, ha azok a lajstromozó hatóság rendelkezésére állnak. 51. § (1) El kell utasítani a kérelmet, ha a kérelmező felhívás ellenére határidőn belül nem pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek miatt a változás nem jegyezhető be. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlásról szóló felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell. (2) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra nem nyilatkozott, a lajstromozó hatóság a kérelem teljesíthető részének helyt ad, a többi részét pedig elutasítja. Erre a kérelmezőt a felhívásban figyelmeztetni kell. (3) Ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a kérelmet teljesíthető részében sem tartja fenn, a kérelem visszavonásával kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. (4) A kérelem részben vagy egészben történő elutasításának tényét a tulajdoni lapra fel kell jegyezni, kivéve, ha az elutasításra azért kerül sor, mert a kérelem az 50. § (4) bekezdésében meghatározott hiányosságokkal bír. A beadványok intézése 52. § (1) A beadványokat az iktatószámok sorrendjében kell elintézni. Az egy napon érkezett beadványok bejegyzésének ranghelyét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem tekinthető iratot a rangsor megállapításánál nem lehet figyelembe venni. (2) A bejegyzések rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Az eljárás felfüggesztése 53. § (1) Az úszólétesítményre vonatkozó jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése iránti eljárást a lajstromozó hatóság felfüggeszti, ha a bejegyzés alapjául szolgáló magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja. (2) A lajstromozó hatóság felfüggeszti eljárását akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. (3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben foglalt bejelentést tevő személyek a lajstromozó hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége iránti per megindítását nem igazolják, a lajstromozó hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési kérelem tekintetében. Széljegyzés 54. § (1) A beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. (2) A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti lajstromozási eljárás megindítását tanúsítja. (3) A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell. Átlajstromozás 55. § (1) Amennyiben az úszólétesítményt korábban külföldi lajstromban már nyilvántartásba vették, a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az úszólétesítményt abból törölték. (2) (3) Ideiglenes lajstromozás 56. § A hajózási hatóság a Vkt. 14. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, a külföldi részére épített úszólétesítményt is ideiglenesen - legfeljebb az úszólétesítmény átadásáig (lobogócseréig) - bejegyzi a lajstromba. A bejegyzéskor a hajó tulajdonosaként az építőt kell megjelölni.
A lajstromozás tanúsítása 57. § (1) A lajstromozó hatóság a lajstromba történt bejegyzést a) belvízi nagyhajónál, hajóbizonyítványban, b) tengeri nagyhajónál, magyar és angol nyelven kiállított lajstromozási bizonyítványban (3. számú melléklet), c) kishajónál, hajólevélben, d) kompnál, kompbizonyítványban, e) úszómunkagépnél, úszómunkagép-bizonyítványban, f) úszóműnél, úszómű-bizonyítványban, g) motoros vízi sporteszköznél, vízi sporteszköz bizonyítványban tanúsítja. (2) Nagyhajónál a lajstromozást tanúsító okiratban utalni kell a hajó lobogóviselési jogára is. 58. § (1) Ha a lajstromozást tanúsító okirat elvész, megsemmisül vagy használhatatlanná válik, a tulajdonos kérésére új okiratot kell kiállítani. Ha az úszólétesítmény külföldön tartózkodik, számára a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője az új okirat kiállításáig, de legfeljebb hatvan napig érvényes ideiglenes okiratot adhat ki. Tengeri hajóra az ideiglenes okiratot magyar és angol nyelven kell kiállítani. (2) A konzuli tisztviselő az általa kiállított ideiglenes okirat másolatát a lajstromozó hatóságnak megküldi. (3) A lajstromozást tanúsító új okirat kiadását követően az ideiglenes okiratot a lajstromozó hatóságnak haladéktalanul át kell adni (meg kell küldeni). VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács hajók Közösségen belüli átlajstromozásáról szóló 613/91/EK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 60. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a hajólajstromról szóló 4/1974. (I. 9.) MT rendelet, valamint a módosítására kiadott, egyes, a közlekedési hatósági hatáskörökkel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 206/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet 9. §- a. (2) E rendelet 55. §-ának (2) és (3) bekezdése a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. (3) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő lajstromozási ügyeket a lajstromozó hatóság az eljárás megindításának időpontjában hatályos rendelkezések alapján bírálja el. (4) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény lajstromozási okmányát - a tulajdonos kérelmére - a lajstromozó hatóság legkésőbb 2001. június 30-ig külön díj lerovása nélkül e rendeletben meghatározott lajstromozási okmányra cseréli ki. (5) E rendelet hatálybalépésekor már lajstromozott úszólétesítmény tulajdoni lapját a lajstromozó hatóság az első változás bejegyzésekor, de legkésőbb 2002. június 30-ig állítja ki.
 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges