Kezdőlap
A Duna hajózhatóságának javítása Nyomtatás E-mail
 

Az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) 2008. január 09-én állásfoglalást adott a „Duna hajózhatóságának javítása" ill. az „Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020" előterjesztésekről.

A korábban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége által már e lap hasábjain is közreadott előterjesztés-véleményezések egyes elemei visszafogottan, de visszatükröződnek az OKT állásfoglalásban, ami a hajózási szempontok korábbi nagymértékű elhanyagoltságához képest jelentős előrelépésként értékelendők. 

Egyetértünk, hogy a Duna állapotának komplex javítása környezetvédelmi és hajózási szempontokból egyaránt időszerű feladat. A Dunán a lehető legrövidebb időn belül be kell beavatkozni a további állapotromlás megelőzése céljából, végleges megoldást vízlépcső(k) megépítése jelent, melynek egyértelmű hasznai lennének: medermélyülés megállítása, a hajózás feltételeinek javítása, a túlzsúfolt, környezet és egészségromboló közúti áruforgalom vízi útra terelésének elősegítése, talajvízszint magasságának emelése, öntözés, energiatermelés, szélsőséges időjárás okozta árhullámok biztonságos levezetése, stb.

Sajnálatos módon az OKT állásfoglalás a Duna hajózhatóságának vízlépcsővel történő javítását annak előnyei ellenére csak elméleti síkon látja megvalósíthatónak, elsősorban a Víz Keretirányelv előírásaira hivatkozva. „A tervezett beavatkozásokkal a célként kitűzött hajózási feltételek csak nehezen és jelentős évi költséggel tarthatók fenn. A műszakilag hosszú távon fenntartható megoldás a vízlépcső lenne, de erről a Víz Keretirányelv előírásai alapján végzett vizsgálattal valószínűleg igazolható, hogy nem megvalósítható. A tervezőknek ezzel nem kellett foglakozniuk."

A hajózás a környezet barátja, a környezetvédelem eszköze. A vízlépcsőépítés természetesen hatással van a Duna ökológiai állapotára. A negatív hatások, igaz magasabb beruházási költséggel, de elkerülhetőek, sőt az építés előtti állapot is javítható, ezt igazolják a Nyugat-európai víziút-rendszereken épített vízlépcsők százai. Amennyiben a Víz Keretirányelv előírásai nem teszik lehetővé a környezetvédelemben példás országok gyakorlatát, akkor az felülvizsgálandó.

Véleményünk szerint e tárgyban is hosszú távra kell gondolkodnunk. A magyar Duna-szakasz rendbetételének hasznát más uniós tagállamok is élvezni fogják, ezért egy hosszútávon kielégítő, költség-haszon elemzéssel alátámasztott megoldás az unió által nagyobb mértékben támogatott lesz. Fél- vagy részmegoldások esetén mérsékelt támogatottságra számíthatunk. Ezt az EU mértékadó szakembereinek véleményei egyértelműen alátámasztják, és itt idézünk a VBW elnökének, Philippe Grulois 2007 októberi beszédéből:

„A vízi utak egyes kritikus szakaszai még mindig akadályozzák, hogy a belvízi hajózás a kapacitását teljes mértékben és hatékonyan kihasználja, így más közlekedési ágakkal szemben versenyképes legyen. Ez a mi szempontunkból különösen vonatkozik a „Duna-folyosóra", amely jelentős kapacitástartalékkal rendelkezik a délkelet-európai és a közép/nyugat-európai térségek közötti áruszállításban. A dunai államokat kiemelt nemzetközi felelősség terheli, amennyiben a víziút hajózhatóságáról, rakodóhelyek építéséről, kikötők felújításáról, valamint azok más közlekedési ágazatokkal való összekötéséről beszélünk. Sajnos ez a felelősség eddig nem látszik minden duna-menti ország esetében. Annál örömteljesebb, hogy a német kormány szinte az utolsó pillanatban a TEN-V projekt részeként bejelentette a Straubing-Vilshofen közötti Duna-szakasz kiépítési tervezésének megkezdését. Az elmúlt hónapban Németország, Horvátország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Szerbia, Románia és Ukrajna képviselői az Ybbs-i nyilatkozatban biztosították, hogy a dunai víziút fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz. Az aláíró országok megegyeztek, hogy 2013-ig konkrét intézkedéseket hoznak a dunai fuvareszközök és az infrastruktúra fejlesztésére. Ezekhez az intézkedésekhez tartoznak az új piacok és intermodális hálózatok fejlesztéséhez adott indítási, a flottamodernizáláshoz nyújtott pénzügyi támogatások, a munka és szociális feltételek javítása valamint az infrastruktúra fejlesztés."    

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges