Kezdőlap
Elúszni - megúszni Nyomtatás E-mail
A hosszú szürke téli napok után az emberek mindig nagyon várják a tavasz érkezését, de az alföldi jellegű országok lakói - pláne az utóbbi évek tapasztalatai alapján, gondolhatunk itt a közelmúltban Kelet-Magyarországon történtekre - kicsit tartanak is ettől az évszaktól. Az idei tavaszra ez még inkább igaz. Sorban jöttek a híradások arról, hogy Németországban, így a Duna vízgyüjtőterületén is (pl. Bajorországban) a máskor szokásos hómennyiség 2-3-szorosa esett le.

Mondhatjuk, hogy eddig megúsztuk. Nincs még vége, nem olvadt még el minden hó, de fogalmazhatunk úgy, hogy eddig „malacunk" volt. A korábbi években jellemző volt, hogy a meleg hirtelen köszöntött be. A tavaszi esők azonnal 20 fokos vagy a fölötti hőmérséklettel párosultak, és ezek az időjárási hatások egy nagy árhullámmal tüntették el a hegyekben felgyülemlett „szilárd vizet" a folyókon keresztül. Amennyiben ez az idei évben is így történt volna, az esedékes választási nagygyűléseket valószínűleg gumicsizmában kellene tartani.


Tehát joggal mondhatjuk, hogy eddig szerencsénk volt. Tél tábornok segített nekünk. Azzal, hogy szokatlanul sokáig erőlködött, néhány tavaszias nap után újra lehűlés és mínusz hőmérséklet értékek mutatkoztak, elérte nekünk, hogy a Duna vízgyűjtőjén felgyülemlett folyadék több hullámban vonuljon le a tenger felé. Amint az a cikkhez mellékelt grafikonból is látszik, a német Dunaszakaszon (a Pfelling-i vízmérce a német Dunaszakasz ún. szabadfolyású részére mértékadó egyik mérce, amelyet azonban a magyar Dunaszakasz vízállásainak előrejelzéséhez is célszerű figyelni) február közepén egy hét alatt levonult egy több mint 2,5 méteres árhullám. További két („pihenő") hét telt el, amíg egy újabb árhullám indult el. Ez utóbbinak a minimum és maximum értéke között több mint 3,5 méter mutatkozott. Az eddig levonult árhullámok Budapesten nem okoztak riadalmat, még a rakpartokat sem kellett lezárni.


A kérdés csak az, hogy meddig lesz még szerencsénk. Amint a grafikon is mutatja, március 20-tól ismét felfelé indul a görbe, valószínűleg most már végérvényesen beköszönt a tavasz, de az árhullám ezúttal magasabbról indul, az alsó érték most már 400 cm fölött van.


A vízügyi szakemberek, politikusok, zöld szervezetek és nem utolsó sorban a hajósok sokat vitatkoztak, vitatkoznak a Duna szabályozásáról (erről a témáról már a Navigátor korábbi számaiban is jelentek meg írások). A vízlépcsők, duzzasztóművek környezetre és hajózásra gyakorolt hatásáról már sok szó esett, de talán érdemtelenül kevés információ hangzott el, ezen vízépítési műtárgyaknak a vízügyi-szabályozási tevékenységre gyakorolt hatásaival kapcsolatosan. A fenti árhullámok „csúcsainak levágása" és ezáltal az árvízveszély csökkentése az egyik ilyen hatás. Lehet, hogy bizonyos körökben nem népszerű gondolat, de el kell ismerni, hogy 2002-ben a legutóbbi Budapestet érintő „nagy árvíz" idején, jelentősen mérsékelte a keletkezett károkat a sokat szidott bősi vízlépcső.


A viták közepette meg kell állni egy pillanatra, és el kell gondolkodni azon, hogy az emberek és anyagi javaink biztonságát tényleg a szerencsére vagy másként fogalmazva tél tábornok jószándékára kell-e alapoznunk. Az éghajlat változását kutató szakemberek prognózisai szerint az időjárásban egyre gyakoribbak lesznek a szélsőségek, tehát a „lapjárásunk" kedvezőtlenre fordulhat. Nem jobb, ha a problémák megoldásának legalább egy részét a saját kezünkbe vesszük?


Érdekes a magyar nyelv. A kultúránkat megismerő, kommunikációnkat tanuló külföldieknek is sokszor jelent problémát az igekötők használata. Esetünkben, egyáltalán nem mindegy, hogy az úszni szó elé milyen igekötő kerül. A fent írtakból is kiderült, hogy más-más igekötővel éppen ellentétes jelentésű szavak is keletkezhetnek, pl. elúszni vagy megúszni.


Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

pfelling.jpg

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges