Kezdőlap
Mit hoz az ár? Nyomtatás E-mail
 

Az előző év áprilisában volt a mostanihoz hasonlóan magas a Duna vízállása. Nem szoktunk hozzá, hogy ebben az őszi időszakban ilyen magas legyen a víz, és le legyenek zárva a budapesti rakpartok. Az áradás mindig hoz magával valamit. Farönköket, szemetet, hordalékot, időnként néhány szarvasmarhát és a folyómederben sok-sok zavaros vizet. A parton pedig sok zavaros beszédet. A minap hallhattuk valamelyik tévécsatornán az egyik „nagyon szakember" szájából, hogy a vízlépcsők még rosszabbá teszik az árhullámok levonulását. Az illető kijelentését nem kívánjuk jellemezni, de a tisztánlátás kedvéért - az érdeklődő és korrekt véleményt kialakítani kívánó nem szakmabelieknek - szeretnénk néhány szóban ismertetni, hogy mi is az a vízlépcső, és hogyan befolyásolja az árvizek levonulását. Tudjuk, hogy korábbi - a hajóúttal, annak kiépítésével és „esetleges" előnyeivel foglalkozó - cikkeinkben már részben érintettük ezt a témát, de a teljesség kedvéért íme.


A vízlépcső alapja egy duzzasztómű, amely keresztben elzárja a folyót, és a - vízfolyást tekintve - fölötte elterülő folyószakasz megemelt gátjaival együtt lehetővé teszi, hogy a vizet megfogják (nem teljesen, lassan szokás feltölteni, a folyó felső szakaszáról érkező vízmennyiség egy részét továbbengedik), és mesterséges tározót (szakszóval böge) alakítsanak ki. Ez az egész együtt egy lépcső, amelyből modernebb országokban egy folyóra többet is építenek. A duzzasztó fölötti területen a folyó vízmélysége megnövekszik (ez jó a hajózásnak), a tárolt víz energiájából áramot termelnek (ami szerintünk tisztább, mint az olajos- szenes- gázos- vagy atomerőművek), és a tárolt vizet aszályos időszakban öntözésre használják (ez jó a mezőgazdaságnak, mert nem ég ki a kukorica, mint nálunk az idén).


Eljutottunk témánkhoz, az árvízvédelmi szemponthoz. Gondos vízügyes szakemberek, amilyenek nálunk is vannak, figyelik a gondjaikra bízott folyószakasz fölött (esetünkben a német és osztrák Duna-szakaszon) zajló eseményeket, és ennek megfelelően irányítják a duzzasztóművük működését (mi a képzeletbelit, mert nálunk ugye nincsen). Amikor a folyó felső szakaszán megindul egy árhullám - nálunk még normális közepes vízállás tapasztalható -, a duzzasztott térben „pihenő vízből elengednek egy keveset, és ezzel helyet készítenek az árhullámmal érkező nagyobb vízmennyiségnek. Ezzel a művelettel egyrészt megvédik a duzzasztó fölötti területet - mert a csökkentett vízmennyiség helyére érkező árhullám összességében nem fog a szokásosnál magasabb vízállást eredményezni -, másrészt az érkező víz egy részének megfogásával „lecsippentenek" egy keveset az árhullám magasságából. Amennyiben egy folyószakaszon több lépcső is van, a folyamatos lecsippentésekkel egészen jól lehet szabályozni a levonuló árhullámot, többször tíz centiméterrel lehet csökkenteni a hullám magasságát, és meg lehet védeni a városokat, falvakat és gazdaságilag hasznosított területeket a folyó áradásától. Számunkra elég egyszerűnek tűnik, persze lehet, hogy még egyszerűbb, ha évről évre újra felépítjük azoknak a szerencsétlen embereknek a házait, akiknek fél vagyonát elviszi a folyó. Mert valamit mindig hoz az ár, hogy jót vagy rosszat, az rajtunk is múlik!



Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége


mithoz.jpg

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges