Kezdőlap
Közép-európai körkép Nyomtatás E-mail

Előző számunkban azt vizsgáltuk, a hajókat kell-e a vízi úthoz építeni, avagy a hajóutakat kell a gazdaságos hajóforgalom számára alkalmassá tenni. A kérdés komplexitása miatt a választ néhány kísérlet sikere vagy kudarca nem döntheti el egyik vagy másik javára. A döntés szűkebb és tágabb környezetünk javát kell szolgálja, így a tervezett változtatásoknál figyelembe kell venni a belvízi hajózás gazdasági, környezeti és szociális kihatásait úgy a közvetlenül érintett régiókban, mind összeurópai szinten. A Duna különleges folyó, sajátos környezeti értékekkel, ezért életébe beavatkozni csak körültekintő, minden szempontra kiterjedő tervezést követően szabad, ehhez minden érdekelt fél konstruktív hozzáállása szükséges. A Duna egyes szakaszain már megvalósították a környezetbarát átalakítást, máshol még csak tervezik. Az elsőre jó példa erre a Freudenau-i vízerőmű és hajózsilip megépítése Bécs külvárosában. A tervek többszöri átdolgozásával született egy olyan megoldás, mely megfelelt a gazdasági, környezetvédelmi szempontoknak valamint az ott lakók érdekeinek egyaránt. Németországban a Straubing-Vilshofen közötti Duna-szakasz kivételével problémamentes a hajózás. Szlovákiában igaz sajátos módon, a magyar politika által kikényszerített változatban, de a víziút kiépítésre került. Magyarország a tervezés fázisában van, egyelőre végleges döntés nélkül. A Duna szerb szakasza viszonylag kedvező nautikai adottságokkal bír, így további javítása az elmúlt évek politikai viharai közepette kisebb jelentőséget kapott. Romániában a hajózás mindig támogatott volt (a hajózási társaságok Jugoszlávia elleni gazdasági embargó miatti , a kiépítést hamarosan megkezdik.

korkep1.jpg 

A „Binnenschiffahrt” magazin e vonatkozásban valós körképet adott közzé a jelenlegi helyzetről, kivonatosan az alábbiakban közöljük.
A Német Duna-szakaszon 70 km további kiépítése szükséges, jelenleg tervezés alatt. A tervezést egy koordináló csoport felügyeli, mely a német Közlekedési Minisztérium megbízásából a döntés előkészítéshez nyújt segítséget a kiépítés módjának meghatározására a kiépítés előtti és utáni helyzet Bajor régió közlekedésére gyakorolt környezeti, gazdasági hatásainak (pl. közútterhelés-változás) figyelembe vételével.     

Az osztrák Duna-szakasz nautikailag három fő részre osztható, a német határ – Bécs, a bécsi, és a Bécs- szlovák határ közöttire. Az első minden hajózási és gazdasági igényt kielégítően kiépített turistaparadicsom, ugyanez igaz a bécsi szakaszra, ahol az árvízvédelem érdekében a főág mellett egy mellékágat is átépítettek. A Bécs alatti szakasz még javításra szorul, ez e szakaszon parti műtárgyak megépítésével és meder átalakítási munkálatokkal megoldható. A terület természetvédelmi terület, az itteni szakasz kiépítése jó példa arra, hogyan lehet egy hajózást segítő infrastrukturális beruházást környezetvédelmi prioritással kivitelezni úgy, hogy azt az erős osztrák környezetvédelmi szervezetek is támogassák.    
Szlovákiában nincsenek kiemelkedő, hajózást korlátozó problémák. A bősi duzzasztó két hajózsilipjének felváltott felújítása és karbantartása 2009-ben befejeződnek. Szlovákiában a hajózás a Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium alá rendelt.
A közös szlovák-magyar szakasz a változó vízállás és a kisvíz miatt kritikus. Az 1980-as években Szlovákia és Magyarország együtt tervezte a bősi (Gabcikovo) vízerőművet 2 zsilippel, valamint Magyarországon a nagymarosi vízlépcsőt szintén 2 zsilippel. A bősi terv megvalósult, a nagymarosi építkezést viszont a 90-es évek elején leállították.  A nagymarosi erőmű még mindig a kommunista rezsim nagyberuházásaként él és megépítését a mai napig nem merik felvállalni. A magyar Duna-szakasz a hiányzó karbantartás és kiépítés miatta számos helyen kritikus.  Jelenleg vizsgálják a folyó biztonságos hajózhatóvá tételének beavatkozási lehetőségeit. 
A szerb-román közös szakasz a megépített Vaskapu I és II. vízerőművek révén problémamentes.
A bolgár-román közös szakaszon a Duna hajózási feltételeinek javítására a két ország között 50-50 %-ban megosztva 140 Millió euró áll rendelkezésre. A munkálatok 2010-2013 között tervezettek, egységes kivitelezési terv még nem készült.
Románia egy lépéssel előrébb tart, az ISPA-Program keretében 2010-ig megkezdődik a Duna-szakasz kiépítése elsősorban Calarasi és Braila között. E részen alacsony vízállásnál a Bala és Borcea mellékágak vízhozama 80 %-al nagyobb mint a főágon, ezért kisvizes időszakban a Constantába tartó vagy onnan jövő hajók mintegy 100 km-es kerülőt téve ezt használják. A tervek szerint a főág „kimosásához” a vízáramot a főágba terelni úgy, hogy legalább 40 % ott folyjék.   

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

 
standard.png

Bejelentkezés






Elfelejtett jelszó?
Még nincs azonosítód? Regisztrálj
logo.jpg

Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége

Székhely:   1137 Budapest, Carl Lutz rakpart 29.

Tel:           +36 30 990 5795

E-mail:       Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges